Az Orbán-kormány kifejezetten szeret nevet adni annak, amit éppen csinál. Már csak azért is, hogy ne kelljen állandóan magyarázni a magyarázhatatlant. Volt már a talpraállás, az országvédelem, a családok, a munkából élők költségvetése. Most éppen – rögön a háborús után – a béke költségvetése fut. Utóbbi komoly segítséget is kap, jelesül a semleges gazdaságpolitikát.
Az ember azonnal kutatni kezd a fejében, aztán előveszi a szakkönyveket majd segítségül hívja okos barátját, Google-t, hátha utóbbi tudja, vajon miről is lehet szó. Valahogy a gazdaságpolitika és a semleges szó számomra nem fér meg egymás mellett. Pedig ha gazdaságpolitikáról van szó, akkor széles a paletta amiből válogatni lehet, így valahol már feltűnhetett volna. Ugye van rövid-, vagy hosszútávú, konjunkturális vagy szerkezeti, a stabilizálót vagy a fejlődést segítő, kereslet-, vagy kínálatorientált, merkantilista ( a külkereskedelemre épülő) vagy patrióta (a hazai cégeket helyzetbe hozó), a jóléti (méltányos jövedelemelosztást célzó), a neoliberális (a piacok automatizmusára épülő), a szociális (nevével ellentétben nem akarja feltétel nélkül mindenkire kiterjeszteni a szociális hálót), és hosszan sorolhatnám, hogy milyen ideológiák és irányelvek léteznek és milyen utak járhatók. A semlegesség azonban egyikre sem jellemző. Minden irányzat egy adott cél mentén leteszi valami mellett vagy valami ellen a voksot.
Szerencsére, végül Orbán Viktor segített, amikor a YouTube-csatornáján megosztotta a tudást, amivel a kötcsei találkozón állt elő. Öt ismérvet sorolt fel, a finanszírozási, a beruházási, piaci, a technológiai és az energiasemlegességet. Mint mondta, Magyarország folyamatos finanszírozási kényszerben van, ezért nem lehetséges, hogy kizárólag egy pénzpiacról biztosítsák az ország hiteligényeit. „Brüsszel és London kevés, Katarra, Pekingre és Tokióra is szükség van.” A beruházások esetében sem tenne különbséget kelet és nyugat között, s szerinte ebben a tekintetben jól állunk, hiszen Németország 25 milliárd, az Egyesült Államok és Kína pedig egyaránt 9 milliárd eurót fektettek be Magyarországon. Szerinte a piacok között sem szabad ideológiai döntéseket hozni. „Szép dolog, ha az Európai Unió piacaira termelünk, de pontosan ugyanannyit ér, ha Kína vásárolja meg azonos összegért a termékeinket.” A miniszterelnököt nem érdekli, kié a technológia, csak a legjobb legyen, és akkor sem esik kétségbe, ha nem jön Ukrajna felől a gáz, majd jön máshonnan.
Erre én biztosan nem a semleges jelzőt használnám. Pláne ha azt is nézem, hogy a NER és a Fidesz is benne van a képletben. Én sokkal inkább az öncélút, a tekintettel nélkülit, a számítót, az elvtelent, a kiszámíthatatlant mondanám. Ezeknek legalább lenne értelmük. Mindenki rögtön értené, hogy miről beszél a miniszterelnök. Ebben élünk, aggassanak is bármilyen elterelő jelzőt a kormány intézkedéseire.
Ha pedig Orbán Viktor örömét leli a keresztelésben, akkor álljon papnak. Ott mostanában úgyis megüresedett néhány hely.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. szeptember 14-én.
