Fotó: Novák Katalin Facebook-oldala
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2025. február 11-én tette közzé referátumát „Jelentés a Soros-hálózat debreceni működéséről” címmel. A PDF-dokumentum angol nyelvű változatban is felkerült a honlapra; orosz, kínai kazah és üzbég fordításban nem elérhető az akta. A 18 oldalas okirat fedlapján az iktatószám (SZH-104/2025) alatt Szent István király bronz lovasszobrának stilizált fotómontázsa látható, ami akár félrevezető is lehet a politikában, történelemben kevésbé járatos állampolgárok számára, hiszen nem Szent István-hálózatról értekezik a hivatalos irat, hanem Soros-hálózatról (Soros György portré fotója egyszer sem szerepel a jelentésben!).
A borítólapot követő 17 oldal fejlécén azonos headline szerepel a hivatal roppant kreatív logójával, illetve a főcímmel és az alcímmel egyetemben, amelyeket most engedelmükkel nem citálok ide, de különös az talán, hogy Debrecen mindenhol „Magyarország második legnépesebb városa jelzővel” szerepel (ezt a ténymegállapítást valószínűleg eseti vizsgálóbizottság kutatta ki a hivatalon belül a Központi Statisztikai Hivatal közreműködésével). Habár Hajdú-Bihar (vár)megye székhelyének olyan meseszép jelzői forognak közszájon, mint a „Cívis város” vagy éppen a „kálvinista Róma”, a jelentés mindvégig népességszám alapján rangsorolja a várost. Az oldalakon tényszerű leírások olvashatóak szabatos mondatokban megfogalmazva, gyakori ismétlésekkel: a „Soros” szó (néha a „György”-gyel kombinálva) 32-szer szerepel a 18 oldalon. A jelentéskészítő által fontosabbanak ítélt részek kövéren szedett mondatokkal operálnak, a legfontosabb megállapítások királykék hátteret kaptak. Gyakran feltűnik az egyes fejezetek zárásaként egy kördiagramm, amely belföldi forrás-külföldi támogatás aránypárral szemlélteti az egyes civil szervezetek pénzügyi bevételeit. A belföldi forrás narancssárga, a külföldi kék színben virít. Az egyik egyesület például ily módon 1 millió 900 ezer forintot kapott kék színű támogatásként (egy 18 éves Suzuki SX4 ára a magyar használtautó-piacon), egy másik 3 millió 300 ezret (egy nyugodt hétvége költsége NER-közeli jachton). A diagramok az oldalak egyharmadát foglalják el, és ezek kombinálva a szintén egyharmadnyi helyet elfoglaló ismétlődő címsorokkal, mintegy keretbe foglalják az egyes oldalakon prezentált néhány mondatot. A forrásmegjelölések állhatatos és kőkemény munkára utalnak a jelentéskészítő részéről, hiszen nem máshonnan, mint a nevezett civil szervezetek, sajtórgánumok webhelyeiről történt a gyűjtés (valószínűleg az alkotó az egyes portálok keresőablakát használhatta a megfelelelő kifejezésekre szűréssel), sőt Bohár Dániel is szerepel a hivatkozott személyek között egy komoly, naturalista nőábrázolásokkal gyakran élő híroldal (lásd: „A ketrecharcos nő kerek feneke, és hatalmas mellei mindenkit megőrjítenek-fotók”) által idézve mint kiegyensúlyozott véleménnyel bíró jelentős államférfi. A dokumentum írója nem restellte a közösségi oldalakat tanulmányozni, sőt összeszámolta azt, hogy az egyes híroldalakon milyen téma hány cikket generált.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szól magyar állampolgárok mindennapjairól is. Részletesen beszámol (konkrét neveket említve)) arról, ki, mikor, kivel, hogyan, valószínűleg miért, mi célból, miképpen, merre, valószínűleg miből csinált ezt, azt, amazt, emezt, ahogyan ez egy államilag finanszírozott szervnek feladata a saját életüket élő polgáraival szemben, majd ezeket a cselekményeket monitorra vetette, és megosztotta ország-világgal. Néhány, minden magyart felzaklató rémséges tevékenység a jelentésből: az egyik egyesület „közéleti, kulturális pogramokat szervezett”, egy másik „környezetvédelmi akciókat”, egy harmadik pedig egyenesen arra vetemedett, hogy színhelye volt az amerikai nagykövet kerekasztal-beszélgetésének. A sajtóorgánumok szintén felelőtlenül viselkedtek, például „kritikus véleményeknek adtak teret”, az állampolgárok pedig „támaszkodtak”, „szervezkedtek”, „rendelkeztek”…
Az utolsó előtti oldal a baljóslatú „Általános megállapítások” címet viseli (mint „2.fejezet”), és összefoglalja a hivatal több hónapos, talán éves megfeszített munkáját, ami nagyjából ennyi: „Soros”. Mindez a 4 milliárd 100 millió forint adófizetői forintból gazdálkodó (tavaly nyári adat) Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársainak kezei közül… Ajánlom elolvasásra! Két szem idegnyugtató kíséretében!