A diktátorok, autokraták nem csupán más, beteges „valóságban” élnek, de – egyáltalán nem elméleti megfontolásból – rá is akarják kényszeríteni (propagandával, hazugságokkal, kényszerítő eszközökkel) „alternatív valóságukat” az emberekre. Vegytiszta képviselője volt ennek a métgező törekvésnek Orbán Viktor és a NER. Odáig elmenően, hogy „a háború béke” és „a béke háború”.
Szélvészgyorsasággal terjed egy videóinterjú Szabő Andrea szociológussal a magyar választásokról, azok tanulságáról, következményeiről. A szociológus legfontosabb, mondhatni mély filozófiai megállapítása az, amit a címben kiemeltünk.

Előtte, a választás utáni hét közepén a HVG fontos interjút közölt Szabó Andrea: A kormányközeli közvélemény-kutatók felelőssége nem söpörhető félre, nem elég annyi, hogy „most mellément” címmel. Ennek kiemelt részlete: „Nem, nem post-truth világban élünk. A valóságot el lehet fedni, körbe lehet egy ideig bástyázni, és propagandával be lehet csomagolni. De eltörölni nem lehet. A valóság ugyanis kemény határ, előbb-utóbb szembejön az emberrel.” Azt, hogy „a valóság mindig visszavág”, a szakember először szakmai szempontból tartja fontos szabálynak: „A független, módszertanilag komolyan vehető közvélemény-kutatók ugyanis feltűnő pontossággal jelezték előre a választás kimenetelét, miközben a kormányhoz közelinek tartott intézetek még az utolsó pillanatban is Fidesz-előnyt vagy Fidesz-győzelmet mutattak. A tényleges belföldi eredmény ezzel szemben a Tisza földcsuszamlásos győzelmét mutatja: a listás szavazatoknál a levélszavazatok nélkül a Tisza 54,72, a Fidesz 37,24, a Mi Hazánk 6,01 százalékot kapott, és ennek eredménye a Tisza kényelmes kétharmados többsége. Mindemellett a választási részvétel történelmi magasságba emelkedett, és ebben a pillanatban 79,55 százaléknál jár, ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó állampolgári aktivitásra utal. A közvélemény-kutató cégek munkája közötti különbség nem mellékszál. Nem egyszerű kommunikációs zaj, és különösen nem utólagos okoskodás. Hanem a szakmai minőség látványos próbája.”

Ezzel is összefüggésben, de meg szélesebb átfogásban a Válasz Online április végén közölt interút a kutatóval Szabó Andrea: „Az emberek lelkét elrabolták az elmúlt tizenhat évben” címmel. Ez érvényes a romániai magyar közösségre is, hányszor le nem írtuk, hogy Orbán Viktor megmérgezte erdélyi népünk lelkét (az RMDSZ hathatós és felelőtlen hozzájárulásával). Talán nem is véletlen, hogy az orbáni toxikus hatás ellen – Markó Béla figyelemre méltó és figyelmet keltő esszéi mellett – szervezetten először kolozsvári szociológusok, a politikai földrajzhoz is értő politológusok, társadalomtudósok, szakértők léptek fel, kiegészítve főleg a Transtelexben közölt cikkeiket.

A Válaszonline interjúját Benyó Rita a következő szavakkal vezeti be: „Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.”

Részletek a műsorból

Választói forradalom

Benyó Rita: Gulyás Gergely szerint nem rendszerváltás történt, hanem sima választás. A Fidesz a választóktól felhatalmazást a kormnyzásra, amit most a választók vettek vissza, így szerinte az autokrácia vádja megdőlt. Mi történt április 12-én?

Szabó Andrea: A választók váltották le a rendszert, ebben igaza van Gulyás Gergelynek. De ami 2010 és 2026 között volt, az nem klasszikus demokrácia, hanem választási autokrácia. Ezért én azt gondolom, hogy választói forradalom történt: olyan társadalmi összefogás, amely képes volt lebontani egy hibrid rezsimet.

Benyó Rita: Ez egységes választói tömeg volt?

Szabó Andrea: Nem, és ez az egyik legfontosabb felismerés. Inkább úgy mondanám, hogy négy miniforradalom zajlott le egyszerre. A fiatalok forradalma, a kis- és középvállalkozók lázadása, a lokálisan integrált társadalmi csoportok megmozdulása és a szendvicsgeneráció, vagyis a középnemzedék forradalma. Ezek külön-külön nem biztos, hogy elegendőek lettek volna, de együtt olyan társadalmi koalíciót alkottak, amely végül elsöprő erejűvé vált. 

A fiatalok szerepe és a Covid-generáció

Benyó Rita: Mi változott a fiataloknál? Miért nem működött az adómentesség, a lakáshitel a meggyőzésükre?

Szabó Andrea: A változás mélyebb annál, mint hogy egy kampányeszköz működik-e vagy sem. A Covid alatt egy egész generáció megtapasztalta, hogy felelősséget kell vállalnia másokért. A politika mondta nekik, hogy maradjanak otthon, vigyázzanak az idősekre, és ezzel tulajdonképpen rájuk tette a felelősséget. És ebből egy nagyon fontos felismerés következett: ha felelősségük van, akkor hatalmuk is van. Innen indult el az a folyamat, amelynek része volt a diáktüntetések hulláma, az Egységes Diákfront megjelenése, majd a kegyelmi botrány, amely elementáris erejű felháborodást váltott ki a fiatalok körében. Ez nem egyik napról a másikra történt, hanem többéves érési folyamat volt, amelynek a végén olyan generáció állt elő, amely már nem passzív elszenvedője a politikának, hanem aktív alakítója. 

„Elrabolt lelkek” – a félelem legyőzése

Benyó Rita: Mit tett ez a rendszer a társadalommal az elmúlt 16 évben?

Szabó Andrea: Azt gondolom, hogy elrabolta az emberek lelkét. Folyamatosan leértékelte a társadalmat, és elvette az önbizalmát. Ez egy nagyon mély folyamat volt. És éppen ezért az a legfontosabb, hogy ennek ellenére az emberek képesek voltak felemelni a fejüket. Ehhez az kellett, hogy létrejöjjön egy társadalmi koalíció, és hogy az emberek legyőzzék a félelmet. Ebben kulcsszerepe volt annak a két évnek, amikor Magyar Péter gyakorlatilag végigjárta az országot, és egyesével próbálta meggyőzni az embereket arról, hogy nem kell félniük. Azt gondolom, hogy az utolsó három hétben történt meg az igazi áttörés: ott szakadt át a gát, addig épült ez a folyamat, és ott vált visszafordíthatatlanná. 

A szembenézés kényszere

Benyó Rita: Mi a legnagyobb kihívás most az új kormány számára?

Szabó Andrea: Az, hogy nem lehet megspórolni a szembenézést. Ki kell állni, és őszintén el kell mondani, hogy milyen állapotban van az ország – gazdaságilag, intézményileg, társadalmilag. Ha valódi rendszerváltásról beszélünk, akkor csak tiszta lappal lehet kezdeni, és ehhez az kell, hogy a társadalmat felnőttként kezeljük. Az emberek szavaztak, felelősséget vállaltak, és ennek megfelelően joguk van tudni az igazságot, még akkor is, ha ez nehéz. Ha ezt Magyar Péterék nem teszik meg, akkor nagyon könnyen újra elkövethetjük az elmúlt rendszerváltások hibáit.

Benyó Rita: Hogyan lehet egyszerre elszámoltatni és csökkenteni a megosztottságot?

Szabó Andrea: Úgy, hogy a kettő nem zárja ki egymást. Az elszámoltatás szükséges: a bűnöknek következménye kell legyen, különben nincs megtisztulás. Ugyanakkor gesztusokat kell tenni a Fidesz szavazói felé is. Világossá kell tenni, hogy ők is a nemzet részei, és hogy az új kormány az ő kormányuk is. Egy ennyire polarizált ország nem tud működni, a megosztottságnak csökkennie kell. Ezért szükség lehet olyan szereplők bevonására is, akik nem kompromittálódtak, és képesek szimbolizálni a kiegyezést.