Egyértelmű, ki az agresszor.
A Nyugat rájött arra, hogy a békének ára van és kiderült, törékeny az a rend, amelyet a nyugati államok próbáltak meg kiépíteni a második világháború után az északi féltekén – jelentette ki Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő a HVG360-nak adott interjújában.
A történész jelezte, ez a rend arra épült, hogy az államok betartják az egyezményeket, s erőszak, valamint az erőszakkal való fenyegetés nélkül élnek egymás mellett. Most viszont kiderült, ha van egy magát elég erősnek érző állam, amely úgy gondolja, hogy különféle indokokra hivatkozva át tud lépni a szabályokon, akkor ezt az országok többségének igyekezete ellenére minden további nélkül megteheti. Ha ez az állam nukleáris hatalom és a világ szénhidrogén ellátásában olyan fontos szerepet játszik, mint Oroszország, akkor ez a magabiztosság különösen megnő – magyarázta.
Fotó: IHOR TKACHOV | Forrás: AFP
Szerinte most a Nyugatnak az a feladata, hogy megtalálja azokat a „kiegészítő elemeket”, amelyek szavatolják, ne történhessen meg ilyesmi, s legyenek olyan államok, amelyek kihasználva előnyeiket visszaélhetnek helyzetükkel. Arra a felvetésre, hogy milyen eszközökről lehet szó, azt mondta, ez attól függ miképpen fejeződik be a háború. Kérdéses, lehet-e stratégiai vereséget mérni egy nukleáris hatalomra. Ráadásul egy olyanra, amely továbbra is a világ stratégia atomfegyvereinek 45 százalékával rendelkezik – vélekedett.
Vlagyimir Putyin: A NATO Oroszország feldarabolására készül – Újra jött egy diszkrét nukleáris fenyegetés.
A világ most elsősorban azzal foglalkozik, hogy elkerülje a konfliktus eszkalációját, de arra is figyel, hogy ne legyen kaotikus az oroszországi rendszer, mert ha ez megtörténik, akkor ennek kezelésére a Nyugatnak nem sok eszköze lenne és a káosz beláthatatlan következményekkel járna.
Fotó: ANATOLII STEPANOV | Forrás: AFP
A történész úgy látja, mivel „teljesen egyértelmű, hogy az ukrajnai konfliktusban ki az agresszor és ki a megtámadott, nekünk nincs jogunk állandóan békeáriákat énekelni, ha közben az ukrán társadalom nagy többsége harcolni akar, mert azt gondolja, olyan háború folyik ellene, amelyben nem csak egyes területeket veszthet el, hanem egész államiságát is”. – Semmi jogunk és erkölcsi felhatalmazásunk nincs arra késztetni az ukránokat, hogy fejezzék be a háborút.
Fotó: PHILIP FONG | Forrás: AFP
„Ez a politika már most sokba kerül Magyarországnak, hiszen az ország megítélése drámai ütemben romlik a nyugati szövetségesi körben, és ha a kormány kitart ezen álláspont mellett, csak további romlás várható. Egy ponton túl a NATO-ban és az EU-ban elkezdhetnek azon gondolkodni, mit keres ez az ország ebben a klubban, ha ennyire nem oda való. Akkor pedig a politika senkiföldjére kerülünk, ami nagyon sok kockázatot rejt” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán.
Szijjártó Péter Minszkben is azzal haknizott, hogy Magyarország a béke pártján áll – Talán egyszer sikerül találkoznia ukrán kollégájával is. Erre az invázió…
Szijjártó Péter kilépett a transzatlanti buborékból és rájött, azon kívül sokkal erősebb a béke hangja – Szokás szerint előkerült az úgynevezett „mainstream…
Palotás János: Viszlát, NATO, viszlát, EU!
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. február 26-án.
