Svédország jó úton halad afelé, hogy a világ egyik első „füstmentes” országává váljon, lévén már most is a felnőtt lakosság kevesebb mint 5 százaléka dohányzik.
Miután az elmúlt tizenöt évben a dohányzók aránya 15 százalékról 5,6 százalékra csökkent a skandináv országban, az állam már a következő hónapokban elérheti ezt a nem mindennapi mérföldkövet – és így tizenhét évvel megelőzi az EU 2040-re kitűzött célját.
Forás: Smoke Free Sweden / Twitter
„Egyetlen más uniós ország sincs, amely akár csak megközelítőleg meg tudná ezt ismételni” – mondta Dr. Delon Human, a témában jártas szakértő az Euronews-nak. Rámutatott Svédország „úttörő stratégiájára” a dohányzás elleni küzdelem terén, és megjegyezte, hogy a dohányosok sok segítséget kapnak a „kevésbé káros” alternatívákra – például a snüsszre, a nikotinpárnákra és az elektromos cigaerttákra – való áttérésben.
„Mindezt ráadásul akkor, amikor más országok betiltják a csökkentett kockázatú termékek használatát” – tette hozzá Dr. Human. Példának Portugáliát hozta fel, amely a dohányzásnak hadat üzenve – több más európai ország nyomdokaiba lépve – nemrégiben betiltotta az e-cigarettákat a középületek melletti szabadtéri helyeken. (Bár nem európai ország, Ausztráliában szintén épp nemrégiben jelentették be: betiltják a szabadidős célú e-cigarettázást.)
„Nincsenek kockázatmentes dohánytermékek, de például az e-cigaretta 95%-kal kevésbé káros, mint a rendes változata” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy „sokkal jobb, ha egy dohányos a hagyományos cigarettáról áttér az alternatív termékekre, mintha tovább dohányozna”.
Bár az emberi egészségre nézve jobb, az eldobható e-cigaretták a környezetre igen káros hatással vannak. A dohányhulladék már most is a műanyagszennyezés egyik legnagyobb forrása a világon – a Material Focus kutatása szerint például az Egyesült Királyságban másodpercenként két e-cigaretta landol a kukában.
A svéd stratégia előnyei
Dr. Human rámutatott: a statisztikák szerint Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggő betegségek aránya az EU-ban, s emellett 41%-kal alacsonyabb a rákos megbetegedések előfordulása, mint más európai országokban. A svédeknél ráadásul közel 40%-kal alacsonyabb a dohányzással összefüggő betegségek – például a stroke, a szív- és tüdőbetegségek, a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut – halálozási aránya is.
Bár a dohányzók számára kínált alternatívák nagyobb választéka is szerepet játszott, az edukáció és a dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedések is nagyban segítettek a nemzetnek a leszokásban. A Tax Foundation adatai szerint Svédországban 2021-ben 4,51 euró volt a cigaretta adója, ami az uniós átlag körüli érték. Az EU-ban egyébként Franciaországban és Írországban vetik ki a legmagasabb, Bulgáriában és Lengyelországban pedig a legalacsonyabb adót a cigarettára.
A Smoke Free Sweden nevű kampánycsoport szerint a dohányzásról való leszokás évente több mint 3400 életet ment meg, számításaik alapján ráadásul az EU-ban 2,84 millió életet lehetett volna megmenteni, ha a blokk követte volna a svéd példát.
A civil szervezet igyekszik kiterjeszteni erőfeszítéseit más országokra – például Brazíliára -, azt állítva, hogy „közegészségügyi ajándékot” ad a világnak.
Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat által összeállított adatok szerint a dohányzás terén a legrosszabbul Bulgária áll, ahol a lakosság 28,2 százaléka fogyaszt naponta dohányterméket. Bulgáriát sorban Törökország (27,3 százalék), Görögország (27,2 százalék), Magyarország (25,8 százalék) és Lettország (24,9 százalék) követi. A görögök történelmileg a legsúlyosabb dohányosok közé tartoztak Európában, tanulmányok azonban kimutatták, hogy az ország brutális gazdasági válsága miatt csökkent a fogyasztás.
