Azonnal le is tartóztatták.
Svédország nagy lépést tett, hogy Törökország jóváhagyja a NATO-csatlakozását, és a török média szerint kiadta a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) egyik hazájában korábban elítélt tagját, Mahmut Tatot, akit török területen azonnal le is tartóztattak. Ankara azért nem ratifikálta eddig Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, mert – s ezzel a váddal elsősorban Stockholmot illetik – állítólag támogatják a „kurd terroristákat”.
Az Anadolu hírügynökség közlése szerint Tat péntek este érkezett Isztambulba, majd tartóztatta le a török rendőrség. A férfit, egy dersimi buszsofőrt szombaton bíróság elé állították, a grémium elrendelte az őrizetbe vételét. Törökországban korábban több mint hat év börtönre ítélték. 2015-ben menekült Svédországba a büntetés letöltése elől.
A NATO mintegy fél éve állapodott meg Svédország és Finnország felvételéről, a csatlakozásukat pedig az észak-atlanti szövetséghez eddig két állam, Törökország és Magyarország nem ratifikálta. Orbán Viktor – akinek a kormányát azzal vádolják, hogy azért lebegteti a ratifikálás időpontját, mert így akarja kicsikarni az Európai Uniótól a felzárkóztatási és a helyreállítási pénzeket – ígérte szerint a kérdést a 2023-as ülésszakon fogják parlament elé vinni, Törökország viszont eddig semmiféle dátumot sem közölt a ratifikációra.
Orbán Viktor üzent a finn miniszterelnöknek, szerinte Magyarország nem köti össze az EU-s források ügyét a NATO-csatlakozással – És nem is fogja soha!
Stockholm és Helsinki tagadja, hogy kurd milicistákat rejtegetnének, de a két állam előzőleg ígéretet tett arra, hogy együttműködik Ankarával a kérdésben. Oroszország agressziós háborúja miatt kérvényezték a NATO-tagságot. Törökország május óta akadályozza mindkét ország felvételét a katonai szövetségbe. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a hét elején a NATO külügyminiszteri szintű találkozója alkalmával beszélt svéd és finn kollégáival. – A svédországi nyilatkozatok jól hangoznak, az eltökéltség is elismerésre méltó, de konkrét lépésekre van szükségünk – hangoztatta Cavusoglu. Dicsérte az új, jobboldali svéd kormányt, amely „határozottabb”, mint az előző – tette hozzá.
Maria Malmer Stenergard svéd bevándorlási miniszter hangsúlyozta, hogy a Törökországnak való kiadatás a svéd migrációs hivatal döntése volt. Mindössze annyi történt, hogy elutasították az illető menedékjogi kérelmét. „A kormánynak semmi köze nem volt a menedékkérelmek elbírálásához, és nem avatkozott bele az illetékes hatóságok vagy bíróságok döntéseibe” – állította. Tat svédországi ügyvédje élesen bírálta a kiadatást.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. december 4-én.
