Rishi Sunak nem szerepelt jól első erőpróbáján. A Konzervatívok súlyos veszteségeket szenvedtek a részleges helyhatósági választásokon, a Munkáspárt vezére szerint „jó úton járnak a következő parlamenti választás megnyerése felé”.
Péntek délután még tartott a szavazatszámlálás, nem alakult ki a csütörtöki részleges helyhatósági voks végeredménye. Mint korábban beszámoltunk róla, Angliában 230 körzetben összesen 8000 képviselői hely sorsa dől el. London idén kimaradt az évente mindig más régiókban sorra kerülő választásból, Észak-Írországban pedig két hét múlva tartják a szavazást, nehogy az arányos képviseleti szisztéma miatti lassúbb kiértékelés belenyúljon a koronázási hétvégébe. Helyhatósági választásokon egyébként brit állampolgársággal nem rendelkező helyi adófizetők is részt vehetnek.
A most érintett körzetek lakosai utoljára 2019-ben járultak az urnákhoz, amikor Theresa May éppen kudarcra ítélt tárgyalásait folytatta az Európai Unióval a Brexit utáni politikai és gazdasági kapcsolatokról, előkészítve a talajt Boris Johnson szintén összeomlásba torkollott júliusi pártvezetői-kormányfői bevonulására. A 2023. tavaszi megmérettetés éppen arról szólt, hogyan reagálják le a szavazók a tavalyi két egymást követő kormányfői bukást, de különösen a Liz Truss végzetes költségvetési előterjesztése által kiváltott pénzügyi megroggyanást és a pandémia, majd az ukrajnai háború következményei által tetézett megélhetési válságot.
Az időközi választás, melyet a jelenlegi feltételezések szerint 15-16 hónappal követhet majd a parlamenti voks, legalább is barométerként szolgál a közhangulatról, még ha nem is ad biztos előrejelzést arról, ki költözik be legközelebb a Downing Street 10-be. Óvatosságra int például éppen a négy évvel ezelőtti versengés, amelyből a Konzervatívok 44 önkormányzat és 1330 képviselői hely elvesztésével jöttek ki. Mint köztudott, hat hónappal később, 2019. december 12-én Boris Johnson az előrehozott választáson meglepetésre 80 fős többséggel földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Az i napilapban idézett konzervatív választási guru, Lord (Robert) Hayward szerint „ha kockázatos is a helyi eredményekből leszűrni a következő választás kimenetelét, mindenképp igaz, hogy hatásuk van a párthierarchiák, a vezetés és a választók önbizalmára”.
Ahogy lassacskán csordogáltak be az eredmények, világossá vált, hogy a Konzervatívok, ahogy az várható volt, súlyos veszteségeket szenvedtek el. Olyan önkormányzatok vezetésétől estek el a tory képviselők által „rettenetesnek” nevezett napon, melyek kulcsfontosságúak a parlamenti választás szempontjából. A Konzervatívoktól elpártolt városok közé tartozott például Medway, Plymouth és Stoke-on-Trent, amelyeket a Munkáspárt prioritásnak tekintett. Fájdalmas búcsút vettek konzervatív tanácstagok Windsor és Maidenhead körzettől, ami nem csak a monarchia egyik bázisa, hanem Theresa May parlamenti mandátuma is innen származik. Hiába képviseli a délkelet-angliai Hertsmere parlamenti választókerületét Oliver Dowden, Rishi Sunak egyik leghűségesebb embere, miniszterelnök-helyettes, 13 tory tanácstag önkormányzati tevékenységének lett itt vége, ahogy a szavazók majdnem fele-fele arányban a Munkáspárthoz és a Liberális Demokratákhoz igazoltak át. Úgy tűnik, a lib-demek jó napot zárnak, de hagyományos helyhatósági brillírozásuk nem szokott tükröződni a parlamenti választáson.
Az egyes régiók kora délutánra hozzáférhető adataiból ítélve a Konzervatívok Keleten, Dél-Keleten, Közép-Anglia keleti részén és Dél-Nyugaton bukták a legtöbb szavazatot. Rishi Sunak kormányfő, akinek októberi hatalomra lépése óta ez volt az első komoly erőpróbája, már a tory főhadiszálláson tett délelőtti látogatása után „csalódásának” adott hangot „keményen dolgozó önkormányzati képviselők elvesztése miatt”, de jelezte, „továbbra is az emberek prioritásainak szolgálatában fog tevékenykedni”. Míg a tory vezető még jóval a végeredmény előtt „nem tapasztalt földindulással felérő elmozdulást a Munkáspárt felé”, az ellenzék vezére szerint a Labour „jó úton jár a következő parlamenti választás megnyerése felé. Ha a korai számok folytatódnak, a párt 8 százalékos többséggel utasítaná maga mögé a Konzervatívokat” – jelentette ki Sir Keir Starmer. Közvélemény-kutatási szakemberek ennél óvatosabban fogalmaznak, a Munkáspártnak legalább 10 százalékos fölényre lenne szüksége a kormányváltáshoz, s elképzelhető, hogy az ország olyan parlamentet választ magának, amelyben egyik pártnak sem lesz többsége.
Ahogy arra számítani kellett, az első olyan összecsapáson, melyen a voksolás előtt fényképes igazolványt kellett bemutatni, „számtalan” szavazót utasítottak el a biztosok megfelelő dokumentum hiányában.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. május 5-én.
