Az elmúlt öt hónapban több mint negyven magyarországi médium online felületét érte túlterheléses támadás – ez korábban nem látott hevességű támadássorozat. A támadók az IPI jelentése alapján a kormánytól független kiadványokra céloztak, nemegyszer kifejezetten drága és szofisztikált megoldásokkal. A feltehetőleg hano néven futó támadó vagy támadók hátrahagyott jelei alapján belföldről szervezik a támadásokat.
Korábban nem tapasztalt túlterheléses (DDOS) támadássorozat zajlott magyar médiakiadványok ellen – figyelmeztetett a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI). Az elmúlt öt hónapban több mint negyven ilyen támadást dokumentáltak a sajtószabadság szempontjából az Európai Unió „vitathatatlanul legrosszabb” helyzetében lévő országában.
Mi az a túlterheléses támadás?
A túlterheléses támadások lényege, hogy a támadók ellenséges szándékkal megpróbálják megbénítani, elérhetetlenné tenni a megcélzott informatikai tevékenységet, jellemzően rövid idő alatt extrém terhelést tudnak irányítani a célra. Mindez médiakiadványoknál értelemszerűen azt jelenti, hogy akkor nem lehet őket elolvasni a neten. Ilyen támadások lehetőségére a legtöbb médiakiadvány előre készül, de a támadások szofisztikáltságától függően aktív rendszerszintű védekezésre is szükség lehet.
Olyan vezető online kiadványokat ért erős támadás gyakran többször is, mint a Telex, a HVG, a 444, vagy említhető a Magyar Hang és Forbes is. A Media1-et például azután érte támadás, hogy beszámolt ezekről.
Mi lehet a cél?
Nemcsak független médiumokat támadtak ilyen módszerekkel, hanem több kis ellenzéki propagandaoldalt is, mint a BalraMagyar vagy a HírHugó.
Az ellenzéki vezetésű Pécs önkormányzati újságját, a pecsma.hu-t érő áprilisi támadásnál például a támadók egyfajta visszatérő fenyegető üzenetet is hagytak: a tárhelyszolgáltató cég vezetője szerint megjelöltek négy nemkívánatos médiakiadványt.
Egy fideszes médiatermék volt köztük
Az IPI összesítése szerint a támadáshullámban összesen egy Fidesz-közeli médiakiadvány szenvedett hasonló támadást, az index.hu. Hozzá kell tenni, hogy az IPI úgy írja le a kiadványt mint „korábban független lapot”, amelyet jelenleg a kormány mellett állónak tekintenek, de nyíltan nem segédkezik neki.
A támadások elsőre egyedinek tűntek, de gyakoriságuk és súlyosságuk nyárra erősödött. Mára valószínűbb az összehangolt támadássorozat a visszamaradt jelek alapján is.
Bár a támadásokat senki nem vállalta nyíltan magára, a nyomok alapján egy hano néven jelölt bűnözőt vagy bűnözőket gyanítanak mögöttük.
Ehhez kapcsolódóan: Mik ezek a kisebb, ellenzéki pártokhoz kötődő propagandaoldalak?
A támadások során
több esetben elég drága vagy szofisztikált megoldásokat is bevetettek
szakértők szerint, akik kifejezetten jól finanszírozott csoportot sejtenek a háttérben.
Emellett a jelek alapján a támadók jól ismerhették a magyar médiapiacot és kiszolgáló infrastruktúráját, nemegyszer adott újságírókat is.
A kormánytagokat ez nem zavarta
A több mint negyven támadás ellenére egyetlen magyar kormánytag sem ítélte el az ilyen támadásokat a független kiadványok ellen.
Ezek alapján pedig belföldi felelősöket lehet gyanítani az elhallgattatási kísérletek mögött. Az is ezt erősíti, hogy a támadások egyikének sem volt semmilyen zsaroló jellege, kifejezetten csak el akarták némítani az adott szereplőt.
Scott Griffen, az IPI igazgatóhelyettese szerint a hónapok óta tartó túlterheléses támadássorozat a digitális cenzúra egyfajta alattomos formáját jelenti, a magyarországi kritikus és független média elleni nyomásgyakorlás újabb formáját.
Az IPI ezért felhívta az EU figyelmét a jelenségre, emellett felszólította a magyar hatóságokat, hogy kezeljék egyben, egy nagy országos nyomozásban a támadássorozatot.
„Amit az elmúlt hónapokban láttunk, az a gyenge pontok feltérképezése lehet egy nagyobb, összehangolt támadás előtt, ezért a hatóságoknak most kell cselekedniük, hogy azonosítsák és megállítsák ezt a demokratikus és biztonsági fenyegetést” – mondta az IPI igazgatóhelyettese.
Ehhez kapcsolódóan: Hasonlóan támadták az előválasztási rendszert, mint az amerikai választásokat
Nem újdonság
A túlterheléses támadások nem ismeretlenek a magyar nyilvánosságban, ilyen érte korábban az ellenzéki előválasztás informatikai rendszerét vagy a Budapest Pride weboldalát is.
2022 márciusában kormánypárti oldalakat is ért egyszer túlterheléses támadás, de azt az Anonymous hekkercsoport magára vállalta, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány Putyint és az orosz agresszort támogatja az ukrajnai inváziós kísérlet során.
Ennél az esetnél Varga Judit igazságügy-miniszter azonnal elítélte a támadásokat, aggódni kezdett a magyar sajtószabadságért, és a baloldalt jelölte meg felelősként.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Médiapluralizmus-monitor: Csak Törökországban rosszabb a helyzet a magyarnál
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
