Keresem a szavakat, de nem jönnek. Inkább a düh és a szorongás keveredik bennem. Sokmindenre készített fel a NER lassan tizenöt éves működése, de arra azért nem, hogy potenciális célponttá válhat minden másképp gondolkodó és nem kizárólag magyar állampolgár. A történészek mindig óva intenek a párhuzamok erőltetésétől, de néhány azért ide kívánkozik, mert amit Kocsis Máté előadott ma délután, az a két világháború közötti szélsőjobboldali tekintélyelvű rendszerek és a sztálini bolsevizmus „kategoriális” és „megelőző” terror trumpi értelemben posztmodern 21. századi egyvelege.
1968 tavaszán Lengyelországban komoly diákmozgalom bontakozott ki (kevesen tudják, hogy 1968 tulajdonképpen nem is Párizsban, hanem Varsóban kezdődött), amit a lengyel kommunista vezetés rendőri erőszakkal és a munkásőrség masszív bevonasával tudott csak megtőrni. De ami érdekes számunkra, az ezt követő bosszú módja volt: mivel az egyetemeken zajló megmozdulásokat sok esetben zsidó származású hallgatók vezették, Gomulka pártfőtiktár elhatározta, hogy kiengedi az antiszemita szellemet a palackból. A Holokausztot és a kommunista antiszemitizmust túlélő lengyel zsidóságot belső ellenséggé minősítették (akkor éppen a „cionista” jelszó alatt), tagjait megfosztották állampolgárságuktól, kirakták állásaikból, majd felrakták egy vonatra. 1968-69 között majdnem tizenöt ezer ember hagyta így el saját országát, szülőföldjét. Kiutasították őket miután kimondták, hogy már nem a lengyel nemzet tagjai, hanem csak büdös cionisták. Rohadt zsidók.
Vannak távolabbi példák is: az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlást ugyanis egy szakszerűen, körültekintően, keresztény módon és humánusan végrehajtott „idegenrendészeti eljárás” (copyright Szakály Sándor, 2014) előzte meg. 1944-ben pedig ismerős lehet, hogy a magyar kormány és állam a lakosság jelentős részének őszinte megelégedésére „megszabadul” 437 ezer állampolgártól, melynek közel 90 százaléka nem éli túl a lengyelországi kiruccanást.
De nyilván itt nem a történeti párhuzamok számítanak, hanem annak a teljesen abszurd és jogellenes elvnek az érvényesítése, hogy egy adott állam(párt) önkényesen eldöntheti, hogy kiktől és miért akar megszabadulni, és ezt meg is teszi.
Kedves barátaim, remélem mindenki számára egyértelmű, hogy ez egy olyan ijesztően széles vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. március 9-én.