A Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront a státusztörvény rendkívüli parlamenti vitája idejére, péntek 17 órára hirdetett tüntetést a Kossuth térre. Az eseményt itt követhetik élőben. Tudósítóink szerint öt órakor körülbelül 600 fő várakozott a téren, de fél órával később már, ha szellősen is, de kezdett megtelni a tér. Ekkor körülbelül 2000 ember lehetett kint, ám folyamatosan érkeznek emberek. A tüntetők között a 15 évestől a 90 évesekig mindenféle ember fellelhető. Rájuk 40-50 rendőr figyel. Megjelentek a pártok is. Kollégáink az MSZP, a DK, a Jobbik és az LMP szimpatizánsaival találkoztak. A beszédek hat órakor kezdődnek majd. Addig zene szól és időnként a parlamenti ülésről vetítenek ki részleteket. Például azt, amikor Dúró Dóra azt rótta fel a Fidesznek, hogy meghajlik a liberálisok előtt a problémás gyerekeket érintő kérdésekben.
Este hat óra előtt már annyi ember gyűlt össze, hogy a téren áthaladó villamosforgalmat le kellett állítani.
A beszédek nem sokkal hat óra után kezdődtek. A színpadra először Törley Katalin, a Kölcseyből kirúgott tanárok egyike, a Tanítanék Mozgalom képviselője és Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója lépett fel. Pilz Oliver arról beszélt, hogy a törvény ellehetetleníti a jövőnket a törvény, „most verik be az oktatási rendszerünk koporsójába az utolsó szöget”. Törley pedig arról, hogy Maruzsa Zoltan közoktatásért felelős államtitkár évek óta nem képes kiállni a területéért kormányban, ezért elégtelent érdemel. Hozzátette: Pintér Sándor nem ért az oktatáshoz. „A gyerek nem darabáru és a tanár nem robot” – mondta. „Ma nincsenek véres megtorlások, de a diktatúra nem csak a fegyverekben lakik” – jegyezte meg Törley.
Horváth Viktória roma aktivista arról beszélt: a roma gyerekek csak vegetálnak az iskolkában, az elmúlt években megduplázódott a szegregáltan tanuló roma gyerekek száma, ma tízből hatan így járnak iskolába, több mint 500 ilyen iskola van Magyaroszágon. A státusztörvény szerinte megnöveli a pálya elhagyó pedagógusok és így az iskolarendszerből kieső gyerekek számát.
Takács Gergely a Pedagógus Egység részéről azt mondta, hogy a tanároknak nincs beleszólása a róluk szóló döntésekbe.
A beszédek szünetében Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című verse hangzott el, ami tudósítóink szerint nagy ovációt váltott ki.
A tüntetők a „Nincs tanár, nincs jövő!” és az „Általános sztrájk!” jelmondatokat skandálják.
Ezt követően diákok léptek a színpadra. Sas Bíborka, aki ellen hivatalos személy elleni erőszak vádjával indult eljárás egy pet palack eldobása miatt, arról beszélt, hogy hiába akarják megfosztani attól az állampolgári jogától, hogy tüntetésekre járjon, nem fogja hagyni, hogy elhallgattassák. Hidász Máté, akit a Karmelita Kolostornál fújtak le könnygázzal, arról beszélt, hogy nem dulakodni jöttek, és köszönetet mondott a rendőröknek.
Megjelent Boross Martin független színházi rendező is, aki a kultúra válságát, elsorvasztását rótta a kormány terhére. „Kamu, hogy nincs pénz, csak lopás helyett használni kellene értelmesen” – mondta.
Pankotai Lili egy slammel készült, ami most sem volt híján olyan kifejezéseknek, amelyek a kritikusai szerint nem illenek egy diáklányhoz. A tüntetők azonban a jelek szerint nem így gondolták és nagy tapssal jutalmazták.
Ezután Törley Katalin a kolozsvári Mentes másként pedagógiai csoport szolidaritási üzenetét olvasta fel.
Szalóki Viktor, az Ahang munkatársa is felszólalt. Szerinte a törvény romba dönti az oktatás jövőjét. Oldalukon közel 5000 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy otthagyja a pályát, ha elfogadják a törvényt. – Kik fognak tanítani és óvodákban dolgozni, ha ők felmondanak? – kérdezte. Utalt rá: hogy már jelenleg is 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Szűcs Tamás, aki éveken át a Pedagógusok Demoratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke volt, bejelentette, hogy felmond abban a miskolci gimnáziumban, ahol tanít. Szűcs 31 évet töltött a pályán.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig arról beszélt, hogy státusztörvény mostani szövege köszönőviszonyban sincs azzal, amiről az egyeztetések során szó volt.
A tüntetőknek papírrepülőket osztogatnak, amelyeken a „NEM” felirat olvasható. Ezeket dobják be a kordonon túlra.
Este háromnegyed nyolckor még ha szellősen is, de tele volt a Kossuth tér. A színpadon hosszú vádiratot olvastak fel a kormánnyal szemben. Ebben szerepel az oktatás elsorvasztása és a tanárhiány előidézése is.
A színpadon Simkó Edit tanár időről időre kommentálja a parlamentben történteket. Most arról beszélt: ha a versenyszférához hasonlítják a kormánypárti képviselők az oktatást, akkor szeretnè kérni a versenyszféra fizetését is.
A jobbikos Ander Balázs is beszélt a tüntetőkhöz, szerinte új klebelsbergi fordulatra van szükség a magyar oktatásban. Utána más ellenzéki politikusok szólaltak fel, Szabó Tímea (Párbeszéd), Kanász-Nagy Máté (LMP), Sudár Orsolya (Szikra Mozgalom), és Dukán András Ferenc (Momentum).
Fél kilenc körül még mindig töb mint ezren vannak a Kossuth téren, bár a résztvevők egy jó része már hazament. A jelenlévő egy része viszont eltökélt, azt állítják, hogy maradnak.
A maradók piknikhangulatot teremtenek a Kossuth téren. Többen táncolni kezdtek a félhomályban. A kivetítőn a parlamenti vitát közvetítik.
Este tíz körül elkezdték bontani a színpadot. A maradók a telefonjaikon követik tovább a vitát.
A Tanítanék Mozgalom csütörtöki felhívásában arra szólított fel: „Zavarjuk meg holnap a bosszútörvény parlamenti vitáját”. Az Egységes Diákfront is arról posztolt, hogy várja a tüntetőket péntek délután ötre, a Kossuth térre: mint Facebook-bejegyzésükben írták, nyílt levelet intéztek a parlamenti pártokhoz, „hogy ne vegyenek részt a kormány hazaárulásában, utasítsák el a bosszútörvényt és álljanak ki közösen a magyar oktatásért”. Arra kérték a politikai pártokat és a támogatóikat, hogy jöjjenek ki a pénteki tüntetésre, mert oktatás nélkül nincs jövőnk. És arra kérték az ellenzéki frakciókat is, hogy hosszú idő után először közösen álljanak ki egy ügyért, mert az oktatás kérdése mindannyiunk jövőjét befolyásolja.
Fotó: Ficsor Bence/Magyar Hang
A március 2-án nyilvánosságra hozott „bosszútörvénynek” is nevezett törvénytervezet többek között megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és egy új jogállás alá, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelnék őket, emellett számos ponton szigorítana a pedagógusokkal kapcsolatos szabályozáson. „A benyújtott szövegben több mint húsz olyan pontot számolt össze, amelyekről a korábbi találkozók alkalmával egyetlen szó sem esett” – mondta el korábban a Népszavának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője.
Sok más mellett olyan időzített bombák maradtak a törvénytervezet szövegében, mint a tanárok átvezényelhetősége, mindössze annyi enyhítéssel az eredeti tervekhez képest, hogy ezt már nem a megye bármely pontjára, csak járáson belül rendelheti el a munkáltató. Emellett fél év helyett három hónapban határozták meg a próba-, illetve felmondási időt – és ezzel lényegében véget is ért az egy éve tartó tüntetések, sztrájkok, engedetlenségi akciók nyomán tett kormányzati engedmények sora.
A tüntetéssel szinte egy időben folyó parlamenti vitát ITT követheti részleteiben.
Bosszútörvényt emleget az ellenzék, a kormány baloldali aknamunkát – Megkezdődött a Parlamentben a státusztörvényről szóló vita, Dunai Mónika és Maruzsa Zoltán szerint sokat változtattak az eredeti jogszabály-tervezeten, az ellenzék szerint viszont bosszútörvényről van szó.
