Vitathatatlan, hogy a Bukarestben megrendezett B9-csúcstalálkozó nemcsak a részt vevő államok közössége, hanem Románia számára is jelentős előnyökkel járt. Ezeket sorra veszem. Ugyanakkor voltak negatívumok is, amelyek vitatható lépések kategóriájába sorolhatók. Rendkívül figyelemre méltó, hogy először vált igazán hangsúlyossá Nicușor Dan szerepe, ami közvetve a román állam számára is nyereséget hozott.

Annak ellenére, hogy a bukaresti eseményt nagyrészt beárnyékolta Donald Trump történelmi jelentőségű pekingi látogatása – amely a világ közvéleményének figyelmét nagymértékben magára vonta –, a bukaresti csúcstalálkozó nem maradhatott és nem is maradt észrevétlen. Rövid időre, évtizedek múltán Románia – még ha csak egy rövid időre is – a világ figyelmének központjává vált, aminek a nemzetközi sajtó megadta, és továbbra is meg fogja adni a kellő jelentőséget.

Bukarest számára jelentős eredmény, hogy a kinevezett elnök, Nicușor Dan olyan egyensúlyozást hajtott végre „két szék között”, hogy – a korábbi megszokott helyzetekkel ellentétben – ezúttal nem esett közéjük. Románia üzenete félreérthetetlen és minden kétértelműségtől mentes volt. Románia a legmagasabb szinten igazodik az Európai Unió elvárásaihoz, energiáinak jelentős részét Ukrajna túlélésének támogatására, valamint egy – az EU-partnerekkel közösen létrehozandó – releváns védelmi rendszer kiépítésére fordítja. Ez a cél a következő tíz évben megvalósulhat, ami történelmi léptékben nem számít veszélyesen hosszú időszaknak.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy Nicușor Dan a román állam nevében kellő hangsúllyal szorgalmazta a stratégiai partnerség megerősítését az Egyesült Államokkal, amelyet nemrégiben részben helyreállított az, hogy Románia – igaz, csak megfigyelőként – részt vett az Egyesült Államok által létrehozott úgynevezett Béketanácsban, amely – valljuk be – egyelőre a Trump-adminisztráció kudarcának tekinthető. Ennél azonban fontosabb, hogy a kevés állam közé tartoztunk, amelyek – szerény lehetőségeik határain belül – részt vállaltak az amerikai hadsereg erőfeszítéseiben a Perzsa-öbölben kialakult helyzet feloldása érdekében.

Ez a két lépés, kiegészülve egy gazdasági partnerségi ajánlattal, amelyben a román fél saját nagylelkűségét hangsúlyozta, segített valamelyest felolvasztani a Washingtonnal fennálló befagyott kapcsolatokat a 2024. december 6-i államcsíny után.

Bukarestben azonban veszélyes játék is zajlott, amelybe Románia is bekapcsolódott, továbbá történt egy teljesen nevetséges akció is. A veszélyes játék abban állt, hogy a zárónyilatkozatban – amelyet Románia is aláírt – jeleztük: Grönland, a Donald Trump által annyira áhított mega-sziget kizárólag az Európai Unió által támogatott érdekszférába tartozik. Ez az állásfoglalás minden bizonnyal többet vált ki Trumpból, mint puszta szemöldökfelvonást.

Mielőtt rátérnék arra, mi volt igazán nevetséges a bukaresti események lebonyolításában, érdemes megemlíteni néhány különös jelenséget. Az első – és nem feltétlenül a legfontosabb –, hogy az Egyesült Államok talán a kínai látogatás, talán más okok miatt meglehetősen csekély figyelmet fordított a B9-találkozóra, és nem küldött magas rangú képviselőt. Mindössze egy helyettes államtitkár érkezett, akit túlzott szervilizmusból a többi államfő mellé „kirakatba állítottak”.

Jelentős hiányzás volt Magyarország részéről, amely pusztán a nagykövetét küldte el a csúcsra, arra hivatkozva, hogy az újonnan kinevezett miniszterelnöknek még nincs olyan kormánya, amely Bukarestben politikai akaratot nyilváníthatna. Egy másik rendkívül furcsa és látszólag megmagyarázhatatlan hiányzás Bulgária képviselőjéé volt.

Ugyanakkor volt egy jelenlét, amely különösen nagy figyelmet kapott: Volodimir Zelenszkij megjelenése, aki afféle „menyasszonyként” érkezett a csúcstalálkozó második részére, akit mindenki várt.

A nevetségesség csúcsa azonban – egy esemény, amely teljesen beárnyékolja a bukaresti találkozót, különösen Románia megítélését – egy olyan dokumentum aláírása volt a Cotroceni-palota épületében, amely nagy vonalakban arról szólt, miként kötelezi el magát Románia az ukrán diákok támogatása mellett.

Az eseményt Mirabela Grădinaru szervezte, aki semmiképpen sem „első hölgy”, ahogyan bemutatták, hanem csupán Nicușor Dan élettársa, akinek semmiféle hivatalos státusza nincs. Ennélfogva semmilyen minőségében nincs joga arra, hogy a Cotroceni-palotában, az elnöki intézmény égisze alatt bármilyen eseményt szervezzen; vele szemben Olena Zelenszka főmeghívott volt, ő valóban hivatalos first lady státusszal rendelkezik.

Forrás: CORRECTNews A szerző ismert román sajtós, (fő)szerkesztő, publicista, politikai elemző – a CorectNews online folyóirat alapítója, vezetője.