Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, kultúráért felelős miniszteri biztos nyilatkozataira nem kíván bővebben reagálni Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító – a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja azonban egyetlen valótlan állítást meg kívánt meg cáfolni a Jelen hasábjain.
Demeter Szilárd azt mondta: “Az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy a Digitális Akadémia tagja, életműve okán kap jelentős havi apanázst. A magyar adófizetőknek eddig közel 90 millió forintjába került az, hogy eddigi irodalmi munkásságát jelentős magyar szerzőként másodvédetten közzétesszük.”
Ennek kapcsán Spiró György úgy nyilatkozott: “1998-tól 2007-ig a DIA évente kötött szerzői jogi, nem kizárólagos felhasználási szerződést a tagok műveinek digitális közreadására. A technikai lebonyolítást a Neumann-ház végezte, a DIA befogadó gazdája a Magyar Irodalom Háza volt. 2008 január elsejétől életfogytig tartó felhasználási szerződés lépett érvénybe a Digitális Akadémia tagjai és a DIA szerkesztőségének helyet adó Petőfi Irodalmi Múzeum között. A szerzői jogdíjat nem lehet sem ösztöndíjnak, sem apanázsnak, sem állami támogatásnak nevezni, annak a neve szerzői jogdíj még akkor is, ha nem tart a szerző halála után 70 évig. A szerzői jogdíj és az állami támogatás jelentősen eltér egymástól. A támogatásért pályázni kell; a DIA tagjai nem pályáztak, őket meghívták. A szerzői jogi megállapodás mögött teljesítmény van, jelen esetben a DIA tagjainak teljes életműve, az is, amit már megírtak és az is, amit majd fognak írni, sőt elvileg a róluk szóló fontosabb irodalmat is digitalizálják” – hívta fel a figyelmet az író. “(…) Egy közepes havi nyugdíj összegét kapjuk átalányban, ami annyi, amennyi az én tizenhárom éve megállapított egyetemi docensi nyugdíjam” – szögezte le Spiró.
“Soha életemben semmilyen rendszerben nem folyamodtam irodalmi ösztöndíjért és nem pályáztam állami támogatásra, el sem fogadtam volna.
A 90 millió úgy jött ki, hogy 23 éve létezik a DIA, tehát huszonhárommal megszorozták a ma érvényes éves díjat, mintha minden eddigi évben egyaránt évi 4 millió lett volna a jogdíjunk, mint az idén. Hát ez bizony súlyos csalás. 1998-ban évi 936 ezer forintot kaptunk; a főigazgató volt olyan kedves, és visszamenőleg megszorozta néggyel…
Az 1998-ban a DIA-tagoknak megállapított négyszeres minimálbér, amit a statútum szerint meg kellett volna tartani, 2021-re kevesebb mint a kétszeresére csökkent. A jogdíjunkat évente csak a hivatalosan megállapított inflációval növelték, és a minimálbér-növekményt nem vették figyelembe, akárcsak a nyugdíjak esetében, ugyanaz is lett az eredmény: a korrigált összeg évről évre veszített az értékéből. A megélhetésre és a nyugodt munkára még mindig elég, ez volt az alapítók célja. Vannak olyan művészeti egyesületek, amelyek tagjai – nem néhány tucat, hanem néhány száz ember – lényegesen nagyobb havi apanázst kapnak, minden ellenszolgáltatás nélkül. (…)” – fejtette ki Spiró György.
“1986-ban vitáztam egy ócsárlóval életemben először és utoljára; beláttam, hogy kontraproduktív. Pár napja találkoztam Parti Nagy Lajossal, akit több mint két évtizede a legjobb barátaim közé sorolok, és gratuláltam a Demeter-díjához” – árulta el az író.
Forrás: Újnépszabadság
