Az alapítványi kuratóriumok körüli vita megoldatlansága miatt a hazai egyetemi kör fél év alatt tíz-tizenöt uniós kutatási konzorciumban való részvételtől eshetett el Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem kutatójának becslése szerint. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy, az EP-ben tartott meghallgatáson úgy vélte, hogy a tanács Erasmus+ programokban való részvételt ellehetetlenítő döntése „alapjaiban téves ismereteken nyugszik”.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellre átálló huszonegy magyar egyetem közül kettő, a Semmelweis Egyetem és az Óbudai Egyetem rektorai szerdán egy, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportja által rendezett meghallgatáson megkérdőjelezték azokat az érveket, amelyek alapján az EU egy tavaly decemberi tanácsi döntés folyományaként megfosztotta az alapítványi modellben működő egyetemeket az új Erasmus+ és a Horizont Európa programban való részvétel lehetőségétől.
„Az EU Tanács döntése alapjaiban téves ismereteken nyugszik” – szögezte le Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, aki Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával együtt cáfolta, hogy a modellváltás – amely az állami tulajdonból kiszervezte és kuratóriumokra bízta a tulajdonjogok gyakorlását – bármilyen módon is csökkentette volna az ellenőrzésük alatt álló oktatási intézmények autonómiáját.
Magyar rektorok szerint nem sérült az egyetemi autonómia
Merkely szerint a tanács decemberi döntése – amely a jogállamisági feltételességi eljárás keretében megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy jogi kötelezettségvállalást kössenek az alapítványi modellben működő intézményekkel, köztük 21 hazai felsőoktatási intézménnyel – „nincs összefüggésben az EU pénzügyi érdekeinek védelmével”. Az Óbudai Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az új modellre való átállás, 2021 februárja óta az egyetemi szenátus által hozott 393 határozatból egyet sem küldött vissza a kuratórium.
Emlékezetes, hogy a fenntartói jogokat gyakorló, kvázi részvényes kuratóriumok részben politikusokkal és kormányhű köztisztviselőkkel való feltöltése szúrt szemet az Európai Bizottságnak, arra sarkalva, hogy az összeférhetetlenségi problémák kiküszöbölésére ösztönözze a kormányzatot. A Semmelweis Egyetem rektora leszögezte, hogy a szenátus a modellváltás óta is „autonóm módon működik”, a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratórium mindössze egy alkalommal tett észrevételt.
Ehhez kapcsolódóan: Gyalog galopp tempóban egyezkedik a kormány az uniós feltételek teljesítéséről
Az egyetemi vezetők sérelmezték, hogy az EU részéről a mai napig nem mondták meg, hogy az egyetemek hol, mikor és mivel sértették meg a jogállamiság elveit. „Nem konzultáltak velünk, úgy büntettek, hogy meg sem hallgattak” – közölte Merkely Béla.
Az EU Tanács döntése ugyanakkor nem a közalapítványi modell megváltoztatását követeli a magyar kormánytól az Erasmus plusz-ösztöndíjak és a Horizont Európa kutatási programok újranyitásáért cserébe, hanem az összeférhetetlenséggel összefüggő problémák kezelését. Ennek leglátványosabb része a politikai kinevezettek eltávolítása a kuratóriumokból azon az alapon, hogy ugyanazok a politikusok dönthetnek az egyetemek költségvetéséről és más kérdésekben, akik a kuratóriumokban is ülnek.
A kormánytagok azóta lemondtak kuratóriumi tagságukról, és egy május 23-án Brüsszelnek átadott dokumentumban a kormány elfogadta, sőt még a polgármesterekre is kiterjesztette azoknak a hivatalos személyeknek a listáját, akik nem lehetnek tagjai a kuratóriumnak. Ezzel együtt még egy sor kérdést nem sikerült tisztázni, és Brüsszelben úgy látják, hogy a kormánynak nem igazán sürgős a megoldás. Annak ellenére sem, hogy július közepéig esedékesek a bizottsági döntések a szeptemberben induló újabb Erasmus+-ösztöndíjakról.
Ehhez kapcsolódóan: Vannak még házi feladatok: a zöld lámpa csak az első lépés az igazságügyi reformban
Közel kétszázezer magyar diák maradhat le az Erasmus+-ösztöndíjakról
Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyarországi egyetemek hallgatóinak kétharmadát, mintegy 180 ezer diákot fenyegeti az a veszély, hogy kizárják a külföldi tapasztalat- és tudásszerzés lehetőségéből a vita megoldatlansága miatt. Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa a közelmúltban egy lapunknak adott interjúban sürgette a kormányt, hogy az adott feltételek figyelembevételével mielőbb mutasson be egy törvénytervezetet, amely alapján a bizottság kezdeményezheti a tanácsnál a decemberi döntés felülvizsgálatát. Az óra ketyeg, de a hátralevő idő rövidsége miatt egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az említett körbe tartozó magyar diákok lemaradnak az Erasmus+-ösztöndíjakról.
A Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramban konzorciumok tagjaként pályázó magyar egyetemek és más intézmények ugyanakkor már a saját bőrükön érzik a szankciókat. Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója száz–kétszáz közé becsüli a felfüggesztő uniós szankció miatt be nem adott pályázatok számát, és 10-15-re az egyetemi körök által fél év alatt elbukott projektekét. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság a tanács döntése miatt nem tudja aláírni a magyar pályázókkal a támogatási szerződéseket. Több, magyar pályázókat is a sorai között tudó konzorciumi vezető jelezte, hogy kockázatkerülés miatt nem számítanak a magyar résztvevőkre. „Ez óriási erkölcsi és anyagi veszteség számunkra. Tíz év erőfeszítéseit nullázza le” – kesergett az Állatorvostudományi Egyetem kutatója.
Engedély híján a magyar kutatók csak társult tagként, önköltségen vehetnek részt a különböző projektekben, akár a britek vagy a svájciak, de a szerződés újrakötése és a bizonytalanság miatt számos konzorcium eleve vonakodik a magyar tagok bevonásától. Van egy kormányígéret, miszerint létrehoznak egy önerőalapot. A rektorok szerint ha nem sikerül megváltoztatni a negatív tanácsi döntést, az az erkölcsi és presztízsveszteség és a diákok hoppon maradása mellett többmilliós kárt okoz az egyetemüknek, az ezzel járó versenyhátránnyal együtt. Ezért a Semmelweis Egyetem külön is, több más hazai egyetem pedig pertársaság formájában az Európai Bírósághoz készül fordulni a sérelmezett tanácsi végrehajtási döntés megsemmisítése érdekében.
Ketyeg az óra, mégsem tűnik közelinek az Erasmus-ügy lezárása
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből huszonöt évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
