Remélni lehet, hogy Hszi Csin-pinget olyasvalaki válthatja majd, aki kevésbé elnyomó otthon és békésebb arcát mutatja külföldön. Ez felszámolná a legnagyobb fenyegetést, amellyel ma a nyílt társadalmak szembesülnek, amelyeknek mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy Kínát a kívánt irányba történő lépésekre ösztönözzék – ez a végső következtetése Soros György hétfő esti előadásának, amelynek szövegét előre a Népszava rendelkezésére bocsátották.
Az amerikai magyar milliárdos és filantróp a „háború, forradalom és béke” kérdéseivel foglalkozó konzervatív Hoover Intézet panelbeszélgetésének fő előadója. A kaliforniai Stanford Egyetemen meghirdetett rendezvény címe Nehéz választások a világ demokráciái előtt. A 91 éves Soros György továbbra is aktív, mondanivalóját világszerte sokan követik, de megszólalásai érthető módon ritkulnak. Hétfői előadása a mai komor közhangulatban meglepően derűlátó: kedvezően ítéli meg az általa kívánatosnak tartott nyílt társadalmak esélyeit az autoriter egypártrendszerekkel szemben.
Bevezetőként Soros az 1936-os berlini játékokhoz hasonlítja a Pekingben pénteken kezdődő téli olimpiát, amennyiben Kína arra próbálja majd kihasználni az eseményt, hogy propagandagyőzelmet szerezzen a lakóit szigorú kontroll alatt tartó rezsimje számára.
2022-t különben is kritikus évnek tartja, miután áprilisban Franciaországban lesz elnökválasztás, Magyarországon pedig „talán kiszavazhatnak a hatalomból egy autokrata vezetőt”.
Ezek az események – kiegészülve Vlagyimir Putyin döntésével, miszerint megtámadja-e Ukrajnát vagy sem – hozzájárulnak majd ahhoz, hogy miként fog alakulni Európa sorsa.
Az előadás zömét azonban a kínai történelem és a mai helyzet elemzése teszi ki, s abból indul ki, hogy a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusának döntenie kell arról, harmadszorra is főtitkárának választja-e Hszi Csin-pinget. A legfőbb globális politikai kihívás a klímaváltozás marad, ám a mostani világ domináns geopolitikai jellemzőjének a két egymással ellentétes kormányzási rendszer közötti eszkalálódó konfliktus számít. A nyitott társadalomban az állam szerepe az, hogy megvédje az egyének szabadságát, a zárt társadalomban viszont az egyének szerepe az, hogy szolgálják az állam vezetőit. Soros szerint mindkét rendszernek megvannak az erősségei és gyengeségei: a nyílt társadalmak felszabadítják az emberek kreatív és innovatív energiáit, a zárt társadalmak az egypártrendszerű állam kezében összpontosítják a hatalmat.
A nyílt társadalmak győzelmét nem lehet biztosra venni egy olyan világban, amelyben Ukrajnát és Tajvant katonai agresszió fenyegeti. Utóbbiakkal kapcsolatban Soros alapvetően helyesnek tartja Joe Biden amerikai elnök szövetségekre építő politikáját, bár elismeri, hogy nem kellemes látni a Tajvan miatti fegyveres konfliktus lehetőségét.
Ugyanakkor Hszi Csin-ping elnök távolról sem mehet biztosra. Soros György a mesterséges intelligencia szerepének leírásán keresztül magyarázza el a kínai vezető problémáit. Elméletileg a mesterséges intelligencia erkölcsi és etikai szempontból semlegesnek tekinthető, a gyakorlatban azonban aszimmetrikus a hatása, különösen alkalmas az elnyomó rezsimeket segítő ellenőrző eszközök létrehozására és veszélyeztetik a nyitott társadalmakat. A koronavírus-járvány erősítette az elnyomó rezsimek által élvezett előnyöket azzal, hogy legitimálta a személyes adatok használatát állami ellenőrzési célokra. A kínai vezetés azonban hibázott, amikor mindent az eredeti, vuhani vírusvariáns elleni oltásra tett fel. Az omikron óhatatlanul el fog terjedni, miközben Hszi kezében nincs más eszköz, mint a roppant népszerűtlen lezárások.
Az omikron – véli Soros –, akár Hszi bukását is okozhatja.
Az elnök a Teng Hsziao-ping által bevezetett kapitalista reformok után visszatért a lenini és Mao Ce-tung-i eszméihez, a feltörekvő kínai óriáscégeket újra az állampárt ellenőrzése alá helyezte és ezzel aláásta dinamizmusukat. Hszinek sok a belső ellensége, különösen azok között, akik vesztettek az ingatlanbektetéseken. Bár nyíltan senki nem szállhat vele szembe, a KKP-n belül harc készülődik, amely olyan éles, hogy az a párt kiadványaiban is megjelenik. Hszit azok támadják, akiket Teng eszméje inspirál, és nagyobb szerepet adnának a magánvállalkozásoknak.
Kína ezen kívül súlyos demográfiai problémával is küzd. A születési ráta és a lakosságszám jóval alacsonyabb annál, mint amit a hivatalos adatok mutatnak, utóbbi mintegy 130 millióval marad el a hivatalos 1,4 milliárdtól. Ez nem köztudott, azonban súlyosbítja az ingatlanpiaci válságot, illetve munkaerőhiányt, fiskális megszorításokat és gazdasági lassulást fog előidézni.
Hszi teljes kontrollt akart bevezetni, de nem sikerült neki. Gondosan megkoreografált felemelése Mao és Teng szintjére talán sosem következik be – véli az amerikai magyar milliárdos.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. január 31-én.
