Alig két héttel azután, hogy a pekingi vezetés véget vetett a 2020 óta tartó tömeges zárlatoknak, a családok önként bezárkóznak a nagyvárosokban fellángolt koronavírus-járványtól tartva, amely becslések szerint több mint egymillió kínai halálát okozhatja.
Bár a múlt hónapban tucatnyi városban példátlan tüntetések zajlottak a Hszi Csin-ping elnök „zéró Covid” politikája jegyében alkalmazott önkényes és túlzott korlátozások ellen – amelyeket megviselték a gazdaságot, tönkretéve sokak megélhetését is -, az emberek most inkább nem élnek az újonnan szerzett szabadsággal, aki teheti otthon marad, és gyógyszereket próbál felhalmozni. A gyógyszertárak, szupermarketek és az online kereskedések országszerte kifogytak a lázcsillapítókból és a Covid tüneteire ajánlott gyógynövényes szerekből, ahogy az öntesztelésre alkalmas antigén gyorstesztekből is, amelyeket a december 7-i kormányzati bejelentés előtt alig használtak. Tisztviselők közben óva intenek a pánikszerű vásárlástól, amely megnehezítheti, hogy a gyógyszerek és más egészségügyi termékek eljussanak a ténylegesen rászoruló betegekhez.
A hirtelen kormányzati fordulat különösen megdöbbentő volt a 32 milliós Csungkingban, amely a múlt hónapban vált járványgóccá, s amelynek hatóságai vasárnap bejelentették, hogy a pozitív tesztet produkáló közalkalmazottak „normálisan munkába állhatnak” megfelelő védőintézkedések mellett. A Weibo közösségi portál egyik csungkingi kommentelője lakonikusan azt írta: „Az egyik végletből a másikba esnek.”
A közvélemény nyugtalanságát csak fokozza, hogy a járvány terjedési üteme nem világos. Miután hirtelen eltörölték a rendszeres PCR-tesztelés kötelezettségét, mert a hatóságok már nem tudták nyomon követni a pozitív eseteket, megszüntették a tünetmentes fertőzöttekről adott jelentéseket is. A halálesetek új besorolási rendszere miatt is szünetelt az esetek regisztrálása. Hétfőn és kedden a hatóságok mindössze öt halálesetet jelentettek Pekingből, amely a pandémia kezdete óta a legsúlyosabb járványhullámmal küzd. Nem hivatalos becslések szerint a kínai főváros 22 millió lakosának már mintegy 40 százaléka fertőződött a vírus omikron változatával, s a közösségi média bejegyzéseiből ítélve az utóbbi hetekben megugrott a kereslet a temetkezési szolgáltatások iránt. A pekingi utcák üresek, a legtöbb üzlet zárva tart, s az iskolák online oktatnak.
Miután hónapokig a fertőzések súlyosságát hangsúlyozták, az egészségügyi szakértők most csillapítani próbálják a lakosság megbetegedéstől való félelmét. Csung Nan-san, a légzőszervi betegségek egyik vezető szakértője múlt csütörtökön azt mondta: a covid-19-et mostantól „új koronavírusos megfázásnak” kell tekinteni, s megjegyezte, hogy az omikron változat halálozási aránya 0,1 százalék, ami a szezonális influenzához hasonló. Tisztviselők arra figyelmeztették a lakosságot, ne hívják a mentőszolgálatot, amíg nincs komoly szükségük szakszerű kezelésre.
Hongkongi kutatók friss elemzése szerint azonban a teljes újranyitás országosan egymillió ember halálához vezethet (dicstelen felzárkózást jelentve az „éllovas” Egyesült Államok mellé), miközben a kórházi ellátás iránti igény a meglévő kapacitások 1,5-2,5-szeresére nőhet. A Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ és a hongkongi tanulmány szerint a halálesetek számát 26-34 százalékkal lehetne csökkenteni, amennyiben a lakosság 85 százaléka megkapja a negyedik oltást és 60 százaléka hozzáfér a vírusellenes gyógyszerekhez.
A kínai járványügyi hivatal vezető epidemiológusa, Vu Cun-jo szerint a legrosszabb még hátravan, mivel az országot a télen további két fertőzési hullám is eléri. Egy szombati konferencián Vu azt mondta, hogy a második hullám – amelyet a január 21-i holdújévi ünnepet megelőző tömeges utazások váltanak majd ki – február közepéig tarthat. Szakértők rámutatnak, hogy az elmúlt évek utazási korlátozásainak feloldásával a vírus átterjedhet Kína vidéki területeire, ahol alacsony az átoltottság és hiányoznak az orvosi kapacitások.
A Financial Times véleménycikke szerint a „zéró Covid” politikájának elsietett feladása nemcsak széles körű zavaroknak és egészségügyi kockázatoknak teszi ki a lakosságot, de rombolja azt a mítoszt is, hogy a technokratákkal teletűzdelt, tekintélyelvű pekingi vezetés eredendően jobb, mint a nyugati demokráciák, amikor válsághelyzeteket kell kezelni. Ahogy a Covid-19 végigsöpör az ország legnagyobb városain, fájdalmasan világossá válik, hogy Kína nem volt felkészülve a szigorú járványügyi ellenőrzés feladására. Pekingben és más nagyvárosokban most sietve állítanak fel ideiglenes lázklinikákat.
Az elmúlt három évben Kínának bőven lett volna ideje felküszülni, de négsem végezte el a leginkább veszélyeztetett korosztály átoltását. A hivatalos adatok szerint a 267 millió 60 év feletti ember mintegy 32 százaléka nem eléggé védett. Peking elutasította azokat a felhívásokat is, hogy saját fejlesztésű vakcináit a nagy nyugati cégek által gyártott mRNS-oltásokkal egészítse ki. A hatékony külföldi gyógyszerek befogadásának elutasítása azt mutatja, hogy Peking kész a nemzeti büszkeséget a lakosság egészsége és gazdasági jóléte elé helyezni.
Az biztos, hogy 2020 elején, a járvány kezdeti vuhani kitörése után Kína lenyűgöző teljesítményt nyújtott a vírus terjedésének megfékezésében, és ennek köszönhetően – a hivatalos halálozási statisztikák szerint – mindössze 5242 kínai halt meg a pandémiában. A jelenlegi elsietett és rosszul koordinált átmenet a vírussal való együttélés felé azonban aláássa a pekingi rezsim saját állításait, miszerint „az embereket helyezi előtérbe”.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. december 21-én.
