A Transtelex cikke.

Smarandra Enache – Fotó: Smaranda Enache Facebook-oldala

Smaranda Enache, a Pro Europa Liga emberjogi szervezet társelnökeként a 90-es évek elején bekapcsolódott a tusványosi tábor (teljes nevén Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor) szervezésébe, amikor még a Fidesz mozgalom volt, nem párt. Többek között azzal foglalkozott, hogy a magyar-román párbeszéd színhelyéül szolgáló találkozókra meghívta a román vendégeket. Azonban a „dialóg monológgá válása”, illetve a Tusványoson évről évre erősödő politikai propaganda miatt kiszállt a szervezésből, és ma már meghívottként sem vállal szereplést.

Smaranda Enache az idei Tusványos kezdetekor, de még az Orbán-beszéd előtt a Marosvásárhelyi Rádióban beszélt részletesen a rendezvény történetéről, a „bálványosi folyamatban” vállalt szerepéről, az elért eredményekről. A műsort itt lehet meghallgatni. Most arról kérdeztük az ismert emberjogi aktivistát, hogy mi a véleménye Orbán Viktor idei beszédéről, a politikai irányvonaláról, illetve a román kormány gesztusairól.

Mi a véleménye az idei tusványosi Orbán-beszédről?

Ebből a beszédből még jobban látszik, mennyire elszigetelődött az Orbán-kormány az európai és a nyugati világtól, az ottani mainstreamtől. A legfőbb szerepe az volt a beszédnek, hogy még lojálisabbá tegye azt a csoportot, azokat a multiplikátorokat, akik értékrendileg, érzelmileg közel állnak hozzá, azonosulnak vele. Részben az volt a célja, hogy megerősítse azt a tézisét a Fidesznek, hogy csak ő az a politikai erő, amely Magyarországnak és az összmagyarságnak biztosíthat egy nyugodt, prosperáló jövőt.

Ugyanakkor érdemes megnéznünk pontról pontra, hogy milyen értékeket képvisel mostmár Orbán Viktor, aki ma már az egyik legkevésbé tisztelt vezetője az EU-nak, a NATO-nak és a nyugatnak általában, akinek a politikája miatt a romániai magyar közösségnek az elismertsége a jelenlegi szintre jutott. Ez a román-magyar kapcsolatoknak az aláásása.

Igazából ez a bálványosi, tusványosi folyamat, ahogy nevezni szoktuk, és ami a 90-es években dialógusra épült, monológgá vált. Most már szinte szektás beszédként jelenik meg, azoknak szól, akiket lojálisnak akarnak megtartani.

Első pillantásra azoknak, akik nem érdeklődnek különösebben a politika iránt, ez egy logikus beszédnek tűnhetett, végül is jól volt felépítve, de ez abszolút nem igaz. Én személy szerint nagyon kritikusan hallgattam, mennyire megengedő Kínával és Oroszországgal szemben, és milyen kritikus a nyugattal szemben. Egy olyan miniszterelnök, aki egy EU- és NATO-tagország vezetője…

Miután felvázolja az óriási globális geopolitikai változásokat, hatékony advocacy-t próbál elmondani a nyugat ellen. Azt látom, hogy készül a kilépésre az unióból. Ugyanakkor úgy látom, egyre jobban és jobban közeledik a populizmushoz, az illiberalizmushoz. Az emberi jogok tiszteletben tartása ellen foglal állást, a kollektivizmust próbálja behozni, irredenta, revansista szólamai, nosztalgiái vannak. Egyre jobban és jobban hasonlít azokhoz, akik a tusványosi tábor előtt tüntettek, a Calea Neamului, a Noua Dreapta, az AUR (szélsőjobboldali, jelentős támogatottsággal rendelkező román párt – a szerk. megj.) tagjaira, egy olyan politikai csoportra, akik ugyanazokat az értékeket vallják, mint ő: szuverenizmus, nyugat-ellenesség, revizionizmus. Eléggé kellemetlen helyzet ez a Fidesznek, amely totális elszigeteltségbe került Európában. Azok, akik tiltakoznak ellenük, az övékéhez nagyon hasonló diskurzust folytatnak, csak épp más trikolór alatt agitálnak.

Tusványosi színpad 2000-ben. Balról jobbra: : Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő – Fotó: Tusványos Facebook-oldal
Tusványosi színpad 2000-ben. Balról jobbra: : Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő – Fotó: Tusványos Facebook-oldal

Hogyan értékeli a román külügy gesztusát? Úgy tudjuk, próbálták megszabni Orbán Viktornak, hogy miről beszélhet és miről nem.

A diplomáciában ritka helyzet az ilyen, ritkán történik ilyesmi. Főleg ha egy olyan ország vezetőjéről van szó, amellyel közös szövetségi rendszereknek vagyunk a tagjai, az EU-nak és a NATO-nak, és amellyel jószomszédi viszonyban kellene lennünk. Nagyon ritka, hogy egy külügyminisztérium ilyenformán megszabja a vonalat. De az is ritka, hogy egy szomszéd, egy barát partnerország miniszterelnöke, amikor eljön ide évente, olyan értékeket próbál ráerőszakolni román állampolgárokra, a Romániában élő magyarokra, amelyek gyökeresen eltérnek attól az irányvonaltól, amit az EU, a NATO, de Románia is követ, legalábbis a kormánya szintjén.

Orbán Viktor évek óta megengedi magának, hogy itt olyan értékekről prédikáljon, amelyek ellentétben vannak azokéval, azoknak a rendszereknek az értékeivel, ahová az országa tartozik. Valóban rendhagyó gesztus volt ez a román kormány részéről. De egyrészt próbálta megszabni, hogy miről ne beszéljen olyan stílusban, ahogy szokott, ugyanakkor biztosították a lehetőséget számára, hogy elmondja a véleményét. A rendőrség megállította azokat, akik meg akarták zavarni a beszédét.

Orbán Viktor, szokatlan módon, a tusványosi fellépése előtt Bukarestben találkozott Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel. Majd azt írta a Facebook-oldalán, hogy „ez egy szép barátság kezdete”. Ön szerint Orbán a beszédével elrontotta ezt a kezdődő, szép barátságot? Hétfőn a román kormány berendelte Magyarország bukaresti nagykövetét az Orbán-beszéd miatt.

Orbán Viktor mindig nagy vitézként jelenik meg, egy guruként, magabiztosan, a hívei ezt szeretik, de az idén azért úgy érezte, biztonságosabb lenne, ha próbálna a román kormány felé nyitni. Elszigetelődött, ezért tett szerintem, rendhagyó módon, Bukarestbe egy látogatást. Azt nem írhatta, hogy próbálja kicsit enyhíteni a helyzetét, mielőtt eljön Tusványosra, ezért írta azt, hogy ez egy barátság kezdete. De a beszédében csak felbukkant, hogy Székelyföld és Erdély nem román régiók. Ez nyílt üzenet volt a román kormánynak, amit nem hagyhatott szó nélkül. Lényegében Orbán azt mondta, amit az AUR, hogy „Transilvasnia e pământ romănesc” (Erdély román föld – a szerk. megj.). Megkapta a választ arra, amit ő maga provokált ki. Azt hitte, egy zártkörű ebéd Ciolacuval enyhíti majd a román reakciókat. A román kormány nem tehetett mást, Romániában választások lesznek jövőre, az AUR a második helyen áll a pártok között, az ilyen típusú szélsőséges megnyilvánulásokat vissza kell szorítani.

A szimbolisztikája szerintem Tusványosnak az volt, hogy mi tudjuk, mit kell tenni, mi biztosak vagyunk mindenben. Nagyon sok hívő ott volt, csak épp arról nem volt szó, hogy Magyarország milyen gazdasági helyzetben van, hogy a Magyarország iránti tisztelet hol áll most. Mindig más a hibás, Orbán Viktornak egy olyan világ tetszene, amilyen Kínában vagy Oroszországban van. Ő azt szeretné, ha – mint mondta – két nap sütne az égen, ő pedig találhatna magának egy olyan klubot a nagyok között, amely elfogadná a politikai álláspontját.

Idén is nagy számban hozta ide a minisztereit, óriási fesztivált szerveztek azért, hogy az erdélyi magyar közösségében azt a benyomást keltse, hogy magabiztos, erős, és sokan vannak körülötte, de ez abszolút nem igaz. Szomorú, hogy sokan bedőlnek ennek a manipulációnak, ennek a kampánynak.