Nicola Sturgeon skót „első miniszter” II. Erzsébet uralkodó edinburghi tartózkodására időzítette bombaként ható bejelentését: 2023. október 19-ére új népszavazást tervez a tartomány függetlenségéről. A legnagyobb skóciai politikai erő, a Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben felszólalva jelezte, hogy a referendum érvényességéhez elengedhetetlen a törvényes, alkotmányos szabályoknak való megfelelés, különben a nemzetközi közösség nem venne tudomást annak kimeneteléről.
A skót kormány fejének elsőként Boris Johnsontól kell engedélyt kérnie a népszavazás hivatalos kiírásához. A madridi NATO csúcsértekezleten újságírók előtt a brit miniszterelnök megígérte, hogy „alaposan megfontolja” az elképzelést. Ám gyorsan emlékeztetett korábban többször is kifejtett véleményére, mely szerint „most nincs itt az ideje az alkotmányos változtatásnak, a tényleges prioritásokra kell koncentrálni, a megélhetési válságra, az országra nehezedő nyomásokra és a gazdaság rendbetételére „.
A kérdés szerdán a londoni parlamentben is felmerült. Az igazságügyminiszteri funkciót is betöltő Dominic Raab hangsúlyozta, mennyivel „jobban jár a skót nép, ha Westminster és Holyrood (a skót parlament – a szerk.) továbbra is tandemben halad előre”, az SNP alsóházi frakciójának vezetője, a szókimondó Ian Blackford azzal vádolta meg a brit kormányt, hogy „reszket a demokráciától”. Raab válaszul csak sorolta az autonóm skót hatalom által elkövetett hibákat, mint a természettudományi tárgyak és a matematika oktatásának a PISA-mérés szerint az angol és walesi színvonal alá esését, illetve az Európa legmagasabb kábítószerfogyasztásból fakadó halálozási arányt. Ha ez a sértés nem lett volna elég, az energetikáért felelős államtitkár, Greg Hands feltette a kérdést, vajon „a nukleáris energiát, az olajat és gázt egyaránt ellenző skót kormány honnan gondolja függetlensége esetén előteremteni a szükséges energiát – hacsak nem terveznek megállapodni Vlagyimir Putyinnal”.
Nicola Sturgeon megbízta a legmagasabb rangú skót jogi méltóságot, kérje ki a brit Legfelső Bíróság véleményét, vajon az edinburghi parlament törvényesen írhatja-e ki a referendumot. Ha a válasz nemleges lenne, az SNP frontembere a következő, legkésőbb 2024-ben esedékes helyi parlamenti választást tekintené kvázi-referendumnak. Ha az SNP ott megszerezné a szavazatok több mint 50 százalékát, – amire mindeddig soha nem került sor, – Sturgeon felhatalmazva érezné magát, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a brit kormánnyal az Egyesült Királyság elhagyásáról. Az ügy pikantériája, hogy az első miniszter leplezetlen csodálója II. Erzsébetnek, akit a platina jubileum előtt „rendkívüli személyiségnek” nevezett. Ha szakadásra is kerülne sor, Skócia minden bizonnyal megtartaná a királynőt államfői tisztségében.
A skótok most 55:45 arányban inkább ellenzik a függetlenséget, s az ugyanilyen különbséggel elveszített 2014-es referendum után maga Sturgeon is azt mondta, hogy „ilyen népszavazást egy nemzedék idején csak egyszer lehet megtartani”. A bejelentés londoni visszhangja kifejezetten elutasító. A The Times például „ostobának és kimerítőnek” nevezi a referendumot és azt ajánlja, hogy a skót kormány használja ki jobban az önálló döntéshozás máris rendelkezésére álló lehetőségeit.
Megjelent a Népszava Külföld oldalán 2022. július 1-jén.
