Mi lesz velünk? – Így búcsúztak Tamás Gáspár Miklóstól a temetésen felszólalók címmel Gazsi “erdélyi lapja”, a Transindex közli a sírnál felolvasott hat búcsúszöveget. Talán bocsánatos, hogy egyenként adjuk közre őket, ily módon lehetőségünk van a búcsúzók neveit külön címben kiemelni.

Kedden délután a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra Tamás Gáspár Miklós filozófus, közírót. A filozófus keddi temetésén több százan vettek részt, a gyászszertartást Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke celebrálta. Az alábbiakban a ravatalnál elhangzott beszédeket teljes terjedelmükben, az elhangzás sorrendjében közöljük. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, Baranyi Krisztina, a főváros IX. kerületének polgármestere, Hodosán Róza politikus, SZDSZ-alapítótag, Radnóti Sándor, filozófus, esztéta, Selyem Zsuzsa, író, egyetemi tanár és Sipos Balázs, irodalmár, az Antitézis kötet szerkesztője búcsúztak a filozófustól.

Hodosán Róza: „Gazsi, én nem búcsúzom tőled, nagy árulás lenne, ha hagynál minket életünkben békében nyugodni

Hodosán Róza – Fotó: Huszti István / Telex
Hodosán Róza – Fotó: Huszti István / Telex

Gazsi, mikor legelőször ültem be órádra, 1978-ban, az ELTE Bölcsészkarán, tudtam, hogy egy új, számomra addigi életemben ismeretlen, sehol másutt nem talált, izgalmas világba csöppentem. Tőled tanultunk folytonosan kérdezni, visszakérdezni, kétkedni, kritikusan figyelni és empatikusan érteni. A dogmákat elvetni. Pipa és dohányfüst gomolygott egész órán, ez számunkra mégis a szabadság összetéveszthetetlen levegője volt. S e varázslatos órák hatása alól soha nem szabadultam, és nem is akartam szabadulni. Nem meggyőzni akartál, hanem kíváncsivá tenni, ahol a kérdés fontosabb volt, mint a válasz.

Mert mi is volt számunkra az örök kérdés? A szabadság és az emberi méltóság mindig vágyott, de el nem ért ideálja. Ennek akarása tett minket egy családdá, a Demokratikus Ellenzék tagjaivá. Ennek téged a Securitate, engem a magyar titkosszolgálat nevezett ki. Ez örökre, összetéveszthetetlenül összekötött minket. Mert a diktatúrával szembeni összetartozást a személyes kockázat és áldozatvállalás hitelesítette.

A szabadság szertelen, nyughatatlan keresésében sokfelé jártál, hol a baloldaltól, hol a liberális, hol a konzervatív oldaltól búcsúztál, s amelyikbe belekóstoltál, annak poharát fenékig ürítetted. De a szabadság és szolidaritás eszméjét sohasem árultad el, mint ahogy mi sem.

A te drámád a mi életünk drámája is.

Csakhogy e drámának te nem akármilyen szereplője voltál. TGM. Márka és védjegy. A szellem olyan szövetéé, melynek tapintása az összetéveszthetetlen minőség, egyediség és utánozhatatlanság jegyeit viseli magán.

Őrzöm a kissé félrecsúszott mosolyod, felhúzott szemöldököd, tágra nyitott, kíváncsi szemeid, a kezedben tartott szivarod füstjét, a klasszikus angol beszéded, egyenes, büszke tartásod, polgári és szakadt ruháid, kockás inged, minden belénk oltott kétkedésed, lenyűgöző, kacskaringós, okfejtéseid, utánozhatatlan, hitet nyújtó szónoklataid, ellenkezéseid, lelkesedéseid, magányod, bátorságod, szolidaritásod, szomorúságod.

Mindig magadtól búcsúztál, sohasem másoktól.

De Gazsi, én nem búcsúzom tőled, nagy árulás lenne, ha hagynál minket életünkben békében nyugodni.