Ötven év távollét után Amerika újra a Holdra készül. Pár hónappal ezelőtt, november 16-án Floridában, a Kennedy Űrközpontból felbocsátották az Artemis 1-et. Az előzetes terveknek megfelelően az űreszköz a Hold körül keringve, három hetet töltött el a világűrben. A közvetlen küldetés az Orion űrhajó és az iparági óriások által kifejlesztett Space Launch System (űrhajó kilövő rendszer) kipróbálása volt. Végleges küldetése pedig nem más, mint újra embert küldeni a Holdra, majd onnan a Marsra.
Emlékszem az első holdutazásra 1969-ben: a televízió képernyőjén az elmosódott szürke emberalakra, amint kikászálódik az űrhajóból, és dülöngélve kipróbálja, hogyan lehet lépkedni a Holdon. De épp oly élesen emlékszem egy másik, talán lényegesebb képre: arra, ami az irányító központban, lenn a Földön történt, a húsz-harminc ingujjra vetkőzött fiatal és középkorú férfi üdvrivalgására. Ők voltak azok, akik feltalálták az űrhajó szűk berendezésének megfelelő miniatűr műszereket, és kidolgozták az űrhajó irányítását végző szoftvert. Csapatmunka volt. Kik voltak és honnan jöttek ezek az amerikaiak? Ott voltak a kutatás, felfedezés és fejlesztés mindegyik területén, ők voltak a civilizációs csodagyerekek.
Amerikáról mondhatunk ezt meg azt, hogy az amerikai demokrácia csorba demokrácia, az egyenlőség tévhit, és az ország következetesen célratörő, kíméletlen világbirodalom, de nem tagadhatjuk, hogy óriási teljesítményekre volt képes – és képes ma is. Amerika a Nobel-díjasok országa. Lángeszű kutatóknak és alkotóknak adott otthont, akik atomot hasítottak, legyőzték a tömegvonzást, megfejtették a DNS szerkezetét és másoló szintézisét, és kitalálták az üvegszál optikát, a számítógépes rendszereket és a virtuális valóságot.
Hetven évvel ezelőtt Minneapolisban, második otthonomban, kezdődött el a számítógépek széleskörű üzleti alkalmazása. Amikor 1976-ban családommal megérkeztünk Minneapolisba, a Control Data nagy, aranyfényben tündöklő, kocka-alakú székháza szomszédságában szálltunk meg egy hotelban. A többnyire helyben kiképzett mérnökök és matematikusok megszerkesztették a szuperszámítógépeket: a Control Data mellett az Univacnál, a Cray Research vállalatnál is ilyen működött.
Ezután került sor a miniatürizálás további alkalmazására, a mikrocsip felfedezésére, amelyben Gróf Andrásnak, angolosított nevén Andrew Grove-nak, az Intel Corp. társalapítójának, a budapesti Műegyetem egykori hallgatójának is szerepe volt. Megérkeztek a személyi számítógépek, a PC-k, a Microsoft írta hozzájuk az üzemeltető szoftvert. Mindez a mindünk zsebében ott lapuló okostelefonok bevezetésével ért el az – eddigi – csúcsra.
Az amerikai feltalálók sikerességének három előfeltétele a múltban és a jelenben a „meritocracy”, az érdemre alapuló, teljesítményelvű társadalmi rendszer; az országos gazdagság másodlagos juttatása, hogy van pénz a kutatásra és a fejlesztésre is; és a tehetséges és becsvágyó emberek bevándorlása az országba, ami olyan, mint a távolsági kerékpárversenyzők doppingolása vérátömlesztéssel. Kirívó példa ez utóbbira a NASA-val ugyancsak együttműködő dél-afrikai bevándorló, Elon Musk. De talán mindennél fontosabb a honfoglaló ősapák és ősanyák szellemi hagyatéka – elszántság, érvényesülési vágy és vállalkozói kedv -, ami még ma is tetten érhető a fiatalok körében itt, Minnesotában és a környező közép-nyugati tagállamokban.
Meddig fog ez tartani? A globalizáció nemcsak előny Amerikának, hanem kihívás is. Ma már a tehetséges és becsvágyó fiataloknak nem Amerika az egyetlen lehetőség a kibontakozásra és az érvényesülésre. Az ázsiai fiatalok mindinkább megtalálják az életpálya lehetőségeket a hazájukban is, azaz Tajvanban, Kínában, Dél-Koreában, Szingapúrban és Indiában.
Amerikában viszont az elődök erőfeszítéseiből származó gazdasági jólét és velejárója, az egyén önelégültsége lankasztja a fiatalok kalandvágyát, és eltántorítja őket a kockázatvállalástól. A kutatólaboratóriumok és műhelyek helyett inkább alkalmazási munkakörben helyezkednek el, az informatikában, a közösségi médiában és az internetes üzleti vállalkozásban, az értékpapír kereskedésben, ahol a meggazdagodás könnyebb, gyorsabb és biztosabb.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. február 1-jén.