Nehéz megállapítani, hogy Amerika mikor szűnt meg példakép lenni és kinek a szemében. Az én szememben valamikor George W. Bush elnöksége kezdetén, Irak 2003-as lerohanásakor és megszállásakor. A hanyatlás fő oka meggyőződésem szerint a kormányzati intézmények hibás működése és a közerkölcs romlása.
Az amerikai alkotmány alapelve a kormányhatalom megosztása a Kongresszus, a Legfelsőbb Bíróság és az elnök között, azaz a hatalmi ágak között fennálló egyensúly. Ezek közül most a Kongresszus működésképtelen, a Legfelsőbb Bíróság döntései az ideológiai megosztottság miatt előre megjósolhatók, és az elnöki hatalom is egyre inkább önkényes. Kialakulóban van egy „közigazgatási állam”, ahol hivatalnokok döntenek a megválasztott törvényhozók helyett.
A Kongresszus két háza, a Képviselőház és a Szenátus a legalapvetőbb és legsürgetőbb kihívásoknak sem tud megfelelni, azaz nem tudja megfékezni az állami költségvetés eladósodását és a törvénytelen határátlépések áradatát. A kormány hiánygazdálkodása évtizedekre nyúlik vissza. Tavaly az állami költségvetés hiánya több mint 33 ezer milliárd dollár volt, a felhalmozódott államadósság a GDP arányában 2019-ben 101 százalék volt, tavaly 120 százalék – igaz, lezajlott közben egy bénító világjárvány is.
A kormányzat Washingtonban nemhogy megállítani nem tudja az illegális bevándorlást, de még korlátozni sem képes. A 335 milliós országban kb. 45 millió bevándorló él – köztük én is -, és legalább 15 millió törvénytelenül itt tartózkodó „vándor”. A bennszülött ifjabb nemzedék nem szívesen vállal kétkezi munkát, ezért van szükség rájuk. De mi lesz, ha a mostani jólét megszűnik?
Washington és a tagállamok egyaránt képtelenek bevezetni a fegyvertartás legcsekélyebb korlátozását. Az országban több lőfegyver van magántulajdonban, mint amennyi a lakosok száma. Csak tavaly mintegy negyven tömeggyilkosság – négy vagy több halálos áldozatot vagy sebesültet követelő lövöldözés, késelés, szándékos gázolás stb. – történt.
2020-ban, miután rendőrök meggyilkolták George Floydot, az állami és helyi hatóságok csökkentették a rendőrségek állományát, és megnyirbálták a költségvetésüket. A bűnözés minden korábbi csúcsot megdöntött. A tizenéves suhancok új módszerekhez folyamodnak, csoportos betöréseket követnek el, az úton lévő személykocsik elrablása nem egyszer gyilkossággal végződik. Ha a hatóságok el is fogják a tetteseket, mivel kiskorúak, a kirótt óvadék potom pénz. A bíróságok legfeljebb 1-2 évnyi javítóintézeti fogva tartásra ítélik őket.
Ma Amerikában a kábítószer fogyasztás is népbetegség. Felmérések szerint az országban 24 millió férfi és nő, fiatal és fiatal felnőtt kábítószer függő. 2022-ben, kb. 110 ezren haltak meg kábítószer – elsősorban Fentanil – túladagolásban. Az állam tehetetlen ennek a népbetegségnek a kezelésében, a kábítószerek könnyű hozzáférhetősége és – valljuk be! – a kábítószer függőség megoldatlan gyógyítása miatt. Az egészségügyi ellátórendszer bevezette a Narcan (naloxone), a narkotikumok intravénás vagy bőr alá befecskendezhető, gyorsan ható ellenszere használatát. Ahogy évekkel ezelőtt az alkoholfogyasztók kitalálták a „kijelölt józant”, aki bulizás után az autójával hazaviszi az ittas társait, most van a kijelölt „Narcan-adagoló”, aki befecskendezi a társait, ha azok túladagolták magukat. Meglehet, ez a megoldás ahelyett, hogy elvenné a fiatalok kedvét a drogok használatától, még ösztönzi is azt.
Amerika világbirodalom és katonai nagyhatalom. 2020-as adatok szerint 200 ezer amerikai katona szolgált a tengerentúlon (akkor még folyt az afgán háború), 76 országban, 40 katonai támaszponton és 65 „terrorizmus elleni” helyőrségen. A Department of Defense (védelmi minisztérium) költségvetése az állami költségvetés 13 százaléka, miközben az EU tagállamait nehéz rávenni arra, hogy költségvetésük 2 százalékát fordítsák nemzetvédelemre.
Az amerikai Alkotmány szerint a mindenkori elnök a „főparancsnok”, ő dönt a katonai beavatkozások szükségességéről, de csakis a Szenátus beleegyezésével és jóváhagyásával kezdeményezhet háborút. Erről a jogáról a Szenátus de facto lemondott, amikor a 9/11-es terrortámadást követően, 2002. október 10-én, a Kongresszus szabad kezet adott George W. Bush elnöknek a katonai beavatkozásra Irakban. Azóta, többszörös próbálkozás ellenére, a Kongresszus képtelen volt visszavonni ezt a döntését. Ma Amerika közvetett úton háborút folytat Ukrajnában, a Szenátus törvényes jóváhagyása nélkül.
Amerika napjainkban egy gazdasági és katonai nagyhatalom a hatalmi ágak közötti, alkotmányosan előírt egyensúly nélkül. Egy „közigazgatási állam”, amely képtelen a társadalmi kihívásokat hathatósan kezelni. Amerika nem példakép többé. Ellenkezőleg: intelem.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. január 24-én.