A spanyol pártok összefogtak a Fidesz és Orbán Viktor szövetségese, a szélsőjobb Vox térhódításának megfékezéséért.
A Spanyol Szocialista Párt (PSOE) jelöltjét, Francina Armengolt választották meg csütörtökön a spanyol parlament alsóházának, a Képviselők Kongresszusának elnökévé. Bár tegnap reggel még az egyszerű többség sem volt távolról sem biztos, az 52 éves Francina Armengol végül 178 szavazatot kapott, kettővel többet, mint az abszolút többség.
Sánchez „progresszívnek” nevezett, a baloldalra, a nemzetiségi és regionális pártokból összeálló koalíciójának összességében 171 mandátuma van, a jobbközép Néppártnak, a PP-nek és a szélsőjobb Voxnak pedig 172. Az egy mandátumos Kanári-szigeteki Koalíció (CC) korábban ugyan jelezte, hogy semmi szín alatt nem fogja támogatni a szélsőjobbal szövetkező Néppártot, a szavazás előtt a spanyol média mégis függőnek tekintette a CC voksát, amely amúgy is csak szavazategyenlőségre lett volna elég.
A helyzetet bonyolította, hogy a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) vezetése szerda este közölte, ne vegyék automatizmusnak az ő szavazataik megszerzését. A többség azonban a Brüsszelben élő, a spanyol igazságszolgáltatás által körözött függetlenségpárti vezető, Carles Puigdemont vezette Együtt Katalóniáért (JxCat) párttól függött, amely utolsó percig lebegtette, hajlandó-e támogatni Sanchez jelöltjét. Az utolsó percben született meg a megállapodás a PSOE és a JxCat között, aminek nyomán a szocialista házelnök-jelölt megszerezte Pugdemon alakulatának 7 voksát is.
A PP jelöltje, Cuca Gamarra csak 139 szavazatot kapott, mivel a szélsőjobboldali Vox 33 EP-képviselője úgy döntött, hogy saját jelöltjükre szavaz.
A képviselőházi vezetőválasztás egyértelműen Sánchez sikere, egyben jó előjel újabb kormányalakítási esélyeit illetően.
Az ügyvivő miniszterelnök Sánchez szerda este bejelentette, kormányalakításra készül, és felszólította a Néppárt elnökét, Alberto Núnez Feijóóne ne próbáljon nyomást gyakorolni a királyra a kormányfőjelölés kapcsán. A választást ugyan a PP nyerte, de nem tud többséget alakítani. A spanyol alkotmány szerint a királynak annak a pártnak jelöltjét kell felkérnie kormányalakításra, akinek a legnagyobb esélye van felmutatni egy parlamenti többséget, nem kötelezi semmi a nyertes párt miniszterelnökét jelöltjét felkérni első körben.
Sánchez is csak abban az esetben tud összehozni működő többséget, ha a beiktatáshoz is megkapja a katalán szeparatista JxCat támogatását,
ami azonban nem lesz egyszerű, attól függ mit és mennyit tud, akar teljesíteni az újabb katalán függetlenségi referendum megrendezését sürgető Carles Piugdemont és a jelenleg Pere Aragonès vezette katalán kormány követeléseiből.
Sánchez már a házelnök választás előtt megígérte a nemzeti kisebbségeket képviselő szövetségeseinek – baszkoknak, katalánoknak – a társ hivatalos nyelv státus bevezetését, ami azt jelenti, hogy a madridi parlamentben is hivatalosan használható nyelvvé válik, de a függetlenségi referendum a PSOE számára is vörös vonalnak számít. Kérdés, mennyire gondolják ezt alapfeltételnek a JxCat vezetői. Azt mindenesetre egyértelművé tették, hogy a csütörtöki megállapodás csak a házelnök választásra, nem pedig Sánchez kormányalakítására vonatkozik.
Ha VI. Fülöp Sánchezt kéri fel a kormányalakításra, a parlamenti szavazásra szeptember elején már sor kerülhet. Ha a „progresszív” koalíció nem kap kormányzati megbízást, akkor viszont minden bizonnyal decemberben megismételt parlamenti választásokat kell kiírni, mert a politikai paletta minden szereplője továbbra is elhatárolódik a szélsőjobbal szövetkező PP-től, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozzák a Vox kormányra kerülését.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. augusztus 18-án.
