A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Csak ma hallottuk a Magyar Honvédség küldetésének részleteit, amelynek célja az volt hogy megmentse azokat a magyar állampolgárokat, afgánokat és családjaikat, akik az évek során a magyar kontingensnek dolgoztak. A misszió részleteit sajtótájékoztatón ismertette Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Romulusz Ruszin-Szendi, a Magyar Honvédség parancsnoka, akit egyébként csak nemrégiben emeltek fel altábornagyi rangra. Azt kell mondanom, hogy a sajtótájékoztató informatív volt, ellentétben a megszokottakkal, amelyeket politikusok adnak.
A misszióban száz, korábban afganisztáni katonai gyakorlattal rendelkező katona vett részt. 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt mentettek meg. Az afgán menekültek között 57 család volt, 180 gyermekkel. A hadsereg két Airbus 319-es repülőgépet használt, amelyek hét nap alatt 14 utat tettek meg Kabul repülőtere és Üzbegisztán között, ahonnan a menekülteket a magyar fapados Wizz Air és az Uzbekistan Airways repítette. A magyar kormány nem vállalta a felelősséget a 26 magyar biztonsági őrért, akik a holland nagykövetségen dolgoztak. Ahogy Benkő mondta: „nagykövetségi alkalmazottak, a hollandok felelősek a biztonságukért”.
A műveletről további részleteket Ruszin-Szenditől tudtunk meg, aki katonai pályafutása során két évet töltött Irakban (2007-2008), további kettőt pedig Afganisztánban (2011-2012), ahol a baghlanni Magyar Tartományi Újjáépítési Csoport parancsnokaként dolgozott. Tartományban feladata volt a tartomány összes NATO feladatának összehangolása is. Elárulta, hogy a mentőcsapat tagjainak kevesebb mint 20 órája volt felkészülni erre a veszélyes küldetésre. A leszállás után a repülőgépnek mindössze 30 perce volt a földön, ezalatt a katonáknak körülbelül 60-70 utast és azok dokumentumait kellett ellenőrizniük. Ez volt az oka annak, hogy 14 utat kellett megtenniük, annak ellenére, hogy a standard Airbus 319-es 110 utast szállít. Ruszin-Szendi elégedett volt emberei teljesítményével.
„A Magyar Honvédség történelmet írt” – mondta. Szerinte a magyar hadseregnek nem volt ilyen nehéz feladata a közelmúltban. Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelezte, hogy a karantén és az orvosi vizsgálat után a menedékjogot egyénileg határozzák meg. Hozzátette, hogy „lesz, akinek tudása, készségei és tapasztalata hasznos lesz a Honvédelmi Minisztérium számára”. Mint mondtam, ezeknek a katonáknak a sajtótájékoztatója sokkal megnyugtatóbb volt, mint bármi, amit a politikusok, különösen azok, akik a Fidesz tagjai vagy támogatói, általában tartanak.
Természetesen elkerülhetetlen volt, hogy a mentőakciót kritizáló hangok is hallatszanak. Szekeres Imre volt szocialista védelmi miniszter nem tudta megérteni, miért volt szükséges a 2020 októberében megvásárolt Airbus A330-2000F vagy a pápai katonai bázison állomásozó C17 típusú nehéz szállító repülőgépek helyett a Wizz Air és az üzbég polgári repülőgépek használni. Feltételezem, hogy az ellenzéki politikus azt gyanította, hogy különleges kormányzati pénzügyi kedvezményekben részesült a Wizz Air, amelyet a Kínából származó oltások szinte kizárólagos hordozójaként is használtak a COVID-19 világjárvány idején, amikor a polgári légi forgalom leállt. Ennek ellenére a legtöbb szakértő szerint a mentőakció katonai vonatkozásai dicséretesek voltak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztériumát azonban több részről is megalapozott kritika érte. Benkő Tibor sajtótájékoztatóján azt jelezte, hogy a hadsereg augusztus 18-án készen állt az indulásra, de némi diplomáciai keveredés miatt augusztus 19-ig nem tudott kezdeni.
Az egyik probléma az volt, hogy 2015 -ben a külügyminisztérium bezárta a kabuli magyar nagykövetséget, és kinevezte Kiss Gábor ankarai nagykövetet, hogy képviselje az országot Afganisztánban. A kérdés az, hogy miért? Igaz, hogy 2015 -től a „Nemzetközi Biztonsági Segítségnyújtás” (ISAF) misszió véget ért, és megkezdődött a „Határozott Támogató Misszió” (RSM). Romulusz Ruszin-Szendi, akkor még ezredes, a honvedelem.hu-nak, a magyar hadsereg online oldalának ismertette a két küldetés közötti különbséget. A változás az afganisztáni magyar csapatok számának csökkenését eredményezhette. Két referenciapont. 2014 -ben mintegy 340 magyar szolgált Afganisztánban; 2016 -ra 100 -an voltak. A Kabul és Ankara közötti „csupán 4000 km-es” kirándulás egyik eredménye az volt, hogy a magyar külügyminisztérium szinte semmit sem tudott a földön történtekről, kivéve talán az újságokban olvasottakat. Például a minisztérium kategorikusan bejelentette, hogy nincs magyar az országban, mert az utolsó kilenc katona 2021. június 9 -én távozott. A magyar külügyminisztérium egy kereskedelmi televízióból értesült 26 magyar Afganisztánban tartózkodásáról. az egyik Kabulban ragadt férfi feleségétől. Ahogy Tarjányi Péter biztonsági szakértő fogalmazott, „megbocsáthatatlan, hogy egy kereskedelmi tévétársaság többet tud a háborús övezetben rekedt magyarokról, mint az ország külügyminisztériuma.”
Tarjányi bírálta Röszke és Tompa választását is, ahol ideiglenesen elhelyezték az afgán menekülteket. A hírhedt „tranzitzónák” ebben a két faluban, a szerb – magyar határon helyezkedtek el. Erősen őrzött területek, amelyek csak Szerbia felé voltak nyitottak. Az Európai Bíróság végzése alapján végül a magyar kormánynak be kellett zárnia azokat. Ezeket a szörnyű helyekett az Orbán-rezsim menekültpolitikájának legrosszabb időszakából nem lett volna szabad felhasználni olyan emberek elhelyezésére, akik barátai és segítői voltak a magyaroknak nehéz körülmények között. Úgy tűnik, hogy a belügyminisztérium hozta meg a döntést arról, hogy az újonnan érkezőket a régi tranzitzónákba vigye, amelynek szóvivője azt állította, hogy „több lehetőséget is megfontoltak, és végül a döntést azért hozták, mert így a menekültek személyes biztonsága, a hivatalos karanténszabályok végrehajthatósága, és a külföldiek röszkei eljárásainak lefolytatása teljesen biztosítottnak tűnt. ” Ezenkívül a belügyminisztérium azt állította, hogy „az afgán állampolgárok hivatalos karanténban vannak, és mint minden más hasonló esetben, nem hagyhatják azt el. Helyben intézhetik ügyeiket, a bevándorlási hatóságok segítségével szabadon telefonálhatnak és használhatják az internetet, és a külvilággal való kapcsolataik semmiképpen sem korlátozottak. ” Reméljük, hogy ez a karantén rövid ideig tart, mert ez egy fogva tartási intézmény, ami különösen nehéz a kisgyermekek számára. És ebben a csoportban 180 -an vannak, köztük egy néhány napos baba. Tekintettel arra, hogy a magyar kormány korábban a menekültekkel kapcsolatos dolgokat kezelte, nem vagyok teljesen meggyőződve a belügyminisztérium garanciáiról.
2021. augusztus 26.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyar nyelven is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon
Címkép: A sajtótájékoztató
Forrás: Újnépszabadság
