A kormánypárti Magyar Nemzet Munkatársunktól nevű – bár a közösségi médiában nem találom, de alighanem – kormánypárti szerzője kritikus cikket közölt a kormánypárt személyzeti politikájáról, izé akarom mondani a legerősebb ellenzéki párt korábban a kormánypártokhoz köthető vezetőjéről, akit korábban egy állami, tehát kormánypárti bank kormánypártok által kinevezett vezetője nevezett ki az állami, tehát kormánypárti Diákhitel Központ élére, és akinek hivatali idejében túlárazottnak tűnő szerződéseket kötöttek (az ilyesmire a kormánypárti szerzők jellemzően érzékenyek, Munkatársunktól különösen), ezért távoznia kellett, így a későbbiekben állami, tehát kormánypárti cégek, illetve egy, a kormánypárti Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó, tehát igazából kormánypárti banknál betöltött igazgatósági és felügyelőbizottsági pozíciókkal biztosították neki a kormánypártok az állami milliókat.
Munkatársunktól a cikkéhez egyébként annak az olvasói által eltartott Átlátszónak az információit használja fel, ami ellen az egyébként állami, tehát kormánypárti Szuverenitásvédelmi Hivatal indított szuverenitásvédelmi (értsd tök értelmetlen, de legalább állami forrásokat felemésztő) vizsgálatot.
A kormánypárti Magyar Nemzet már említett szerzője (Munkatársunktól) egy másik cikkében a kormánypártok által korábban számtalan állami fizetést biztosító pozícióba helyezett politikus korábban kormánypárti televíziónál dolgozó testvére által gründolt médiavállalkozás főszerkesztőjéről jegyzi meg kritikusan, hogy korábban az egykoron a kormánypárt második emberének számító, az állami, tehát a kormánypártok által befolyásolt közbeszerzéseken milliárdossá gazdagodó kormánypárti oligarcha, régebben és most is állami reklámokból élő, korábban és most is (de akkoriban pont nem) kormánypárti televíziójánál dolgozott, tehát bizonyosan nemzetietlen és Soros, legalább annyira, mint a kormánypártok szerint korábban számtalan állami pozícióra alkalmas, tehát akkoriban még alighanem kormánypárti, mára viszont ellenzéki, tehát Munkatársunktól által joggal támadott politikus, annyira joggal, hogy ehhez még a szuverenitásunkat veszélyeztető oknyomozók cikke is idézhető.
A tanulság az, hogy minden, amit a hallgatói által finanszírozott Klubrádió legkevésbé sem kormánypárti munkatársa (azaz én) jegyzetében a kormánypárti jelzővel illetett, azt mind mi, önök, az adófizetők fizettük ki, és ha már őt is kifizettük, nyilván együtt bízunk abban, hogy Munkatársunktól nem üti majd meg a bokáját a kormánypárt személyzeti politikájának ily hangos kritikája miatt.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. október 4-i, pénteki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
