Klubrádió
(Szerző: Selmeci János) Szigetország Mennyország, ezért kérem, engedjék meg, hogy az országos eredmények sokadik kommentálása helyett Csepelre kalauzoljam önöket, a kerületbe, ami ezután már nemcsak a kiváló kerékpár-márkáról, a hangulatos Kis-Duna partról, a Csepel Művekről vagy a művek mellett kapható óriási palacsintáról lesz híres, hanem arról is, hogy Németh Szilárd felzabálási kísérletének hála: itt sikerült a Fidesznek az elmúlt évtizedek leggyengébb eredményét elérnie az önkormányzati választáson.
Kösz, Szilárd!
Csepelen a Fidesz kilépett a saját polgármesteréből; egy évtizedes barátság megszakadásán nem szívesen lovagol az ember, a történet röviden annyi, hogy a Duna-part újabb batár épületekkel való beépítése és a kerületi vagyon magánosítása kapcsán a régi és az új kerületvezető annyira összeveszett, hogy Németh Szilárd kizáratta korábbi bajtársát a Fideszből, ezzel pedig sikerült elérnie, hogy Borbély Lénárd múlt vasárnap kis híján 9 ezerrel több szavazatot kapott, mint öt évvel ezelőtt, 67 százalékos győzelmével pedig majdnem Észak-Koreát csinált a szigetországból.
Kösz, Szilárd!
Azért az önkormányzati a kedvenc választásom, mert itt van a legközelebb a politika az emberekhez, akik elég jól szokták tudni, hogy mi a jó nekik. Árulkodó, hogy az összellenzéki jelölt hatezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint a szintén sima vereséget szenvedő elődje 2019-ben, az immár civil színekben induló, de értékrendjét tekintve amúgy vérfideszes polgármesterre tehát rengeteg ellenzéki szavazott.
A Fidesz jelöltjének tíz százaléka pedig nemcsak azért világraszóló blama, mert ennél még a XIII. kerületben is jobban szerepelt a kormánypárti biztos vesztes, de azért is, mert a fővárosi Fidesz-lista a Tisza Párttal holtversenyben 27 százalékot kapott Csepelen, az EP-választást pedig 34 százalékkal meg is nyerték a kerületben, tehát még a leghűségesebb kormánypártiak nagy része sem volt hajlandó a kerületet véreshurkának tekintő Németh Szilárd, a plakátokon egyébként Orbán Viktorral együtt mosolygó jelöltjére szavazni.
Szerintem a Fideszben nem mondják olyan őszintén, hogy kösz, Szilárd.
Persze nem tudjuk, hogy a szőnyeg szélére állítják-e a Karmelitában az egykori rezsibiztost Csepel teljes elvesztéséért, bár az alapítványába összepakolt vagyont aligha kell féltenie, a tanulságot pedig nem csak neki érdemes levonnia.
Ez a tanulság valami olyasmi lehet, hogy a választók nem díjazzák sem a kavarást, sem az egyéni érdekek látványos elharapózását, hogy még a Fidesz-szavazó sem mindig Fidesz-szavazó, a jó jelölt pedig simán győzhet összefogósdi nélkül is. Ez utóbbi megtörtént egyébként több más fővárosi kerületben is, volt, ahol a különcködő MSZP-s és DK-s képviselőket pakolták ki a választók a testületekből, az első kerületben úgy alakult, hogy a Fidelitas volt elnöke zavarta ki a Várból egy csomó amúgy nem fideszes választó szavazatának köszönhetően a szövetségesei szerint is alkalmatlan ellenzéki polgármestert, Csepelen pedig a kormánypárt és ellenzéke is szinte teljesen eltűnt a testületből; a polgármester-jelöltjein kívül az egy kutyapárti mellett mindössze két fideszes és két összefogásos jutott be, utóbbiak egyike azért szerencsére egy jogerősen többször elítélt szoci.
Persze, lehet, hogy a fővárost a négyes-hatos vonalán belül elképzelőknek van igazuk, azaz Csepel tényleg vidék, minket nem érdekel a pártpolitika, és arra szavazunk, akivel már voltunk együtt kocsmázni. De én azért mindenesetre, a nemzet érdekében szeretném kezdeményezni Németh Szilárd klónozását.
