Ha szeretjük őt, ha nem, Orbán Viktor jelenleg pénzbe kerül nekünk, elszálltak a szabadságharc költségei.
Miközben kihívója megvakarta a tökét, a miniszterelnök vélhetően eurómilliókban mérhető károkat okozott Magyarországnak megint, ezúttal azzal, hogy az Európai Parlamentben „megvédte” a hazát a „nyugati baloldal támadásától”. Aligha érte meg.
Nem arról van szó, hogy a random zöldpárti EP-képviselők minden Magyarországgal kapcsolatos állítása megállná a helyét, bár meglehetősen mókás éppen a korrupcióval kapcsolatos kritikán háborogni. A hazámba vetett bizalom okán, illetve a lelki békém érdekében pedig még mindig fenntartásokkal (bár sajnos egyre kisebbekkel) kezelem azt a vélekedést, hogy Orbán Viktor valamiféle orosz és kínai ügynök lenne, de nem elég sajnos nem annak lenni, annak sem szabad látszani. Annak látszik, és ez rengeteg pénzbe kerül nekünk.
Magyarország idén év végén akár másfél milliárd eurónyi uniós forrást is elveszíthet végleg. Megint csak, nem hiszem, hogy az Európai Bizottság mindenben korrekten és jogszerűen jár el, a pénz visszatartásának elsősorban politikai oka van, ugyanakkor miért lennének elnézőek azokkal, akik plakátokon anyázzák őket évek óta, miközben minden értelmes magyarázat nélkül akadályozzák a saját szövetségüket Ukrajna támogatásában.
És ha még igaza is lenne; tegye fel a kezét, aki azért szavazott Orbán Viktorra, hogy neki bármi áron igaza legyen. Ha az egész régió kap uniós pénzt, mi pedig nem, ha egyedül a magyar kormányt tekintik árulónak a szövetségen belül, akkor öt év múlva már fogunk tudni vitatkozni azon, hogy megelőzött-e minket Románia. És mit kapunk cserébe a Patrióta frakció tapsán kívül?
Egy szó, mint másfél milliárd eurós forrásvesztés; ha szeretjük őt, ha nem, Orbán Viktor sokba kerül nekünk. Erre talán a párttársai és a kezéből falatozó vállalkozók is ráébrednek majd, ha esetleg már nem lesz olyan biztos, hogy hozza nekik a kétharmadot és vele a húsos fazekat, ami tegyük hozzá, már most is jóval kevésbé van tele a főnök szabadságharcának elszálló költségei miatt.
Mivel a magyar nép is abból eszik, jó volna, ha nem ürülne ki teljesen. Jobban járnánk, ha amíg a még beszélni tudó diplomaták dolgoznának kicsit a kapcsolatokon, a miniszterelnök is csak a tökét vakargatná egy kicsit, lehetőleg csendben, arról is készíthetne három perces riportot a Tények, hogy milyen ügyes, és nem kerülne naponta több millió euróba.
Selmeci János jegyzete az október 11-i Esti gyorsban hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
