„De az biztos, hogy jövőre több pénz lesz a zsebekben, talán még a rezsi is csökkenget majd picit, hiszen választás, csak reménykedjünk, hogy az adónkat nem adják vissza megint, mert azt már nem biztos, hogy túlélnénk.”
Sőt, már 2023 sem volt annyira borzasztó az örökké hanyatló Európának, az előrejelzett hatalmas válság nem jött el, megtanultunk Oroszország nélkül fűteni, (kivéve, ugye,) a piac tette a dolgát, növekednek a gazdaságok, néhol már a reálbérek is, (kivéve, ugye), ha nem is kezeltük, de legalább észrevettük, hogy Kína jön, és az Európai Unióból sem veszett ki a lehetőség, hogy erős globális játékos, és igazán vonzó szövetség legyen, persze ehhez azért még bőven innen vagyunk. Hogy jövőre ebben előre lépünk-e, hát hm, vannak kételyeim, de hátha.
Bár a saját magunknak okozott infláció családok millióit vetette vissza, a félrekezelt járvány nyomát pedig a be nem oltott csecsemőktől az afrikai leányanyákon át a kenyér áráig sokáig magán fogja még viselni a világ, a globális szegénység újra csökkenni látszik, a korábbinál lassabban, de előre felé fogunk haladni, ha nem rontjuk el magunknak megint, és hátha valahol nem kitör, hanem véget ér egy háború.
A mi kis hazánk idén inkább hátra, mint előre, de inkább az a baj, hogy középtávon sem látszik, hogy miért ne maradnánk le a régiós versenytársaktól még jobban, a régi előnyök elvesztek, az újakon mintha pedig még nem is gondolkodnánk (akkugyárak, hát izé), pedig milyen jó lenne 2024 végén annak örülni, hogy már látjuk, miként lesz egyre jobb hely Magyarország.
De az biztos, hogy jövőre több pénz lesz a zsebekben, talán még a rezsi is csökkenget majd picit, hiszen választás, csak reménykedjünk, hogy az adónkat nem adják vissza megint, mert azt már nem biztos, hogy túlélnénk.
Még két nap és 2023-at sikerül. Nem baj, hogy túl vagyunk rajta.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2023. december 29-ei adásában hangzott el.
