Palau polgárai vízummentesen utazhatnak a schengeni övezetbe, de hosszas eljárás elé néz egy vízumigénylő például Ecuadorból vagy Kínából. A közelmúltig az oroszoknak is járt az egyszerűsített eljárás, a szankciós politika azonban ezt a területet is utolérte. A belső határellenőrzéstől mentes schengeni zóna a világ legnagyobb ilyen jellegű területe, amelyhez már Horvátország is csatlakozhatott.
Január 1-jén kétségkívül a legfontosabb európai hír Horvátországhoz kötődött: az ország ettől a naptól kezdve tagja az euróövezetnek és az ellenőrzésmentes schengeni térségnek. Utóbbit csak az árnyékolta be, hogy egészen december elejéig valószínűnek tűnt, hogy Románia és Bulgária is csatlakozhat a schengeni zónához, Ausztria és Hollandia kormánya azonban nem így gondolta és – nem kis felháborodást okozva nemcsak az érintett országokban, hanem szerte az EU-ban – blokkolták a két ország belépését. (Hollandia csak Bulgária, Ausztria mindkét ország esetében nemmel szavazott a belügyminiszterek tanácsülésén.)
De hogyan működik a schengeni övezet, illetve milyen lehetőségei vannak a zónán belüli utazásra azon országok polgárainak, akik kívülről érkeznek? Ezt tekintjük most át.
420 millió lakos előnyben
Általánosan elfogadott vélekedés, hogy a schengeni térség az európai projekt egyik fő vívmánya. Kormányközi kezdeményezésként indult 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni. (Schengen egyébként egy kis luxemburgi falu neve Németország és Franciaország határán – itt írták alá a megállapodásokat.)
A schengeni térségnek köszönhetően több mint négyszázmillió ember utazhat szabadon a schengeni tagállamokban anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesnie. Naponta mintegy 3,5 millió ember lépi át a belső határokat munka vagy tanulás, illetve családok és barátok meglátogatása céljából, és közel 1,7 millió ember él egy adott schengeni országban, miközben egy másikban dolgozik.
Az európaiak a becslések szerint évente 1,25 milliárd utazást tesznek a schengeni térségen belül.
A belső határellenőrzések nélküli térséghez tartozás azt jelenti, hogy az országok belső határaikon nem végeznek ellenőrzést, kivéve bizonyos fenyegetések esetén, a külső határaikon pedig harmonizált ellenőrzést végeznek, egyértelműen meghatározott kritériumok szerint. A schengeni térség jelenleg több mint négymillió négyzetkilométert fed le, közel 420 millió lakosra terjed ki, és 27 országot foglal magában: a 27 uniós tagállam közül 23 tagállamot és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc).
Azok a nem uniós állampolgárok, akik az EU-ban élnek, vagy turistaként, cserediákként, illetve üzleti célból érkeznek az unióba, szintén anélkül utazhatnak a schengeni országok között, hogy határellenőrzésen kellene átesniük. Az EU közös vízumszabályokat vezetett be a schengeni térségen átutazó vagy ott rövid idejű tartózkodást tervező utazókra vonatkozóan.
A vízum mint szankció
Vannak olyan országok, amelyek polgárai vízum nélkül vagy egyszerűsített vízumigényléssel léphetnek a schengeni övezet bármelyik országába. Utóbbi lényegében egy gyorsabb, rugalmasabb és olcsóbb eljárást jelent, mint a normál vízumigénylés.
Az EU jelenleg 61 nem uniós országgal, Kína két különleges közigazgatási területével (Hongkong és Makaó), valamint egy területi hatósággal (Tajvan) tart fenn vízummentességi rendszert. E rendszer értelmében a biometrikus útlevéllel rendelkező nem uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából vízum nélkül léphetnek be a schengeni térségbe.
Ilyenkor a vízumkölcsönösség elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt nem uniós országokba utazó uniós polgárokra ugyanez a vízummentes utazási rendszer vonatkozik.
Az EU néhány nem uniós országgal vízumkönnyítési megállapodást kötött. Az így létrejött, egyszerűsített vízumrendszer keretében a biometrikus útlevéllel rendelkező nem uniós polgárok könnyített eljárásokat vehetnek igénybe abban az esetben, ha bármely, 180 napos időszakon belül legfeljebb kilencvennapos tartózkodás idejére lépnek be a schengeni térségbe.
A vízummegállapodásokat fel is lehet függeszteni, ahogy arra a közelmúltban volt is példa. Jelenleg három megállapodás esetében van érvényben teljes vagy részleges felfüggesztés: Oroszország, Belarusz és Vanuatu. Az első két országgal szemben tavaly szeptemberben, az Ukrajnával szembeni háború kirobbantása, az abban való részvétel miatt döntöttek a felfüggesztés mellett a tagállamok. Ettől kezdve lényegesen körülményesebbé vált a belépés ezen országok polgárainak.
Hatalmas fehér foltok a világtérképen
Ha a világtérképre pillantunk, azt láthatjuk, hogy az afrikai és – néhány kivételtől eltekintve – az ázsiai országok polgárai semmiféle beutazási kedvezményben részesülnek. A kivételek: Japán, Dél-Korea, Malajzia, Kelet-Timor, a Salamon-szigetek, Palau, Mikronézia, az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael. Ugyancsak találhatunk néhány vízumra kötelezett országot Dél-Amerikában, például Bolíviát vagy Ecuadort.
Egyszerűsített vízummegállapodás jelenleg két országra vonatkozik: Örményországra és Azerbajdzsánra.
Érdemes megemlíteni, hogy a vízummentesség vagy vízumkönnyítés az EU komoly tárgyalási eszköze. Sokat lehet hallani arról, hogy amikor az afrikai országokkal például az illegális bevándorlók visszafogadása kerül szóba, uniós oldalról ösztönzőként hangzik el, hogyha a partnerország kevesebb migránst bocsát ki, a kitoloncoltakat pedig feltétel nélkül visszafogadja, nagyobb eséllyel könnyíthetik meg a vízumhoz jutást a polgáraiknak. Ez persze kockázatokat rejt magában, hiszen a turistavízummal vissza is lehet élni, és akkor megint csak azzal a problémával kell szembenézni, hogy a kilencven nap elteltével jogalap nélkül tartózkodik valaki a schengeni övezetben, ahol ráadásul szabadon mozoghat. Nem véletlen, hogy ilyen megállapodást még nem kötött az EU.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Horvátország januártól tagja lesz a schengeni övezetnek, Románia és Bulgária viszont nem
Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
