– Te Józsi! Rakd már le azt az újságot!
– Miért raknám?
– Mert itt valami repked ide-oda a radar monitor mutassa.
– Dehogy repked! Megint kontakt hiba van. Basszál rá egyet és meg fog javulni.
– Látod, hogy odabasztam neki rendesen, de ez még mindig repked.
– Szard le!
– Gyere már, nézzed mi a franc lehet!
– Minek ugrálni ilyen kis vacak miatt?
– Te ez baromira nem kis vacak! Tényleg gyere ide!
– Nem lehet tőled egy nyugodt perce se az embernek. Na, hol van?
– Ott!
– Az nem az.
– Mi nem az?
– Hát mit tudom én!
– De nem látod?
– Valamit látok.
– Nem kéne szólni az ezredesnek?
– Ne zavarjuk hülyeségekkel. Még a végén berág, és mehetünk vissza közmunkásként árkot lapátolni. Maradjunk nyugton a seggünkön.
– De mi van, ha ez egy olyan izé?
– Mizé?
– Olyan repülő bögre vagy hogy a faszba mondják.
– UFO?
– Az!
– Nem hiszem.
– És ha mégis, és eljön a Békemenet előtt elrabolni a Pataki Attilát?
– Na, azért aztán nem lenne kár.
– De tényleg szólni kéne valakinek.
– Én nem ugrálok. Ha annyira be vagy pörögve, menjél és szóljál az ezredesnek.
– Ezredes elvtárs! Valami izét látunk a radar monitorján.
– Maga marha! Már nem vagyok elvtárs.
– Jó, akkor ezredes úr, valami izét látunk a radar monitorján.
– Maguk már megint be vannak baszva Kovács honvéd?
– Jelentem most tényleg nem! Itt repked sok felé az az izé.
– Most mondtam be a negyven-száz piros ultit. Maga tényleg azt akarja, hogy itt hagyjam?
– Jelentem, én csak gondoltam szólok…
– Maga nem azért katona, hogy gondolkodjon. Mi katonák nem gondolkodunk, csak teljesítjük a parancsot.
– De hát ez rohadtul repked!
– Hagyjon engem ezzel békén. Menjen és szóljon a századosnak.
– Értettem.
– Várjon! Ha már úgyis megy a századoshoz, mondja meg neki, hogy szóljon Gizikének, hogy hozzon be nekünk három kávét és egy újabb üveg konyakot.
– Értettem.
– Százados úr, két dolog miatt zavarom. Az egyik, hogy az ezredes úr kér három kávét és egy üveg konyakot. A másik, hogy valamik repkednek itt az ország légterében a radar szerint.
– Na, a kávé és konyak az fontos, gyorsan szólni kell Gizikének, menjen és szóljon neki.
– De mi legyen azokkal a repülő izékkel?
– Több is van?
– A fene tudja.
– Azt most hagyja.
– De hát nem kéne, azt mondták, hogy ilyenkor szóljunk és akkor felmennek a repülőink…
– Most? Maga hülye? Meccs van. Minden pilóta azt nézi. Kivéve a Palicsákot, mert az nem szereti focit, az a bögyös Ildit fogdossa a raktárban.
– Akkor mi legyen?
– Intézze a kávét és a konyakot az ezredesnek, ne legyen baj.
– Jelentem a kávé és konyak leszállítva az ezredesnek. Akkor most mi legyen a repülő valamikkel?
– Maguk megint bebasztak szolgálatban?
– Már az ezredes úrnak is mondtam, hogy most Isten bizony nem.
– Kontakthibás a radar. Rá kell baszni egy nagyot.
– Azt már megcsináltuk, de ez nem tűnik el róla. Ott van és repked össze meg vissza.
– A másik marha is látta?
– Igen, de ő azt mondta, hogy szarjunk rá.
– Az nem segít, attól még ott lehet, csak eltakarja.
– Nem jönne át megnézni?
– Ó, hogy szakadjon magukra a budi ajtó. Na, jól van, átmegyek, de ha feleslegesen ugráltattak, szét lesz rúgva a seggük.
– Na, mutassa hol van az amitől ilyen lármát kellett csapni?
– Hát már nem látom.
– Mert nem is volt ott.
– De ugye, hogy ott volt Józsikám.
– Én már nem tudom.
– Ha itt volt, itt lenne, de nincsen!
– De, hát amikor észleltük éberen, akkor még egy órával ezelőtt ott volt.
– Most hol van?
– Jelentem, nem tudom.
– Ilyenekkel ugráltat feleslegesen, tényleg? Nekünk, tanulja meg katona, a hazát kell védenünk, mert a NATO az nem tudna megvédeni minket, nekünk kell magunkat. Illetve az országot.
– Jelentem ezt értem, vagy nem értem, de akkor mi van ilyenkor?
– Fogja be a pofáját, és ne ugráljon. Majd akkor ugráljon, ha van valami, de akkor legyen valami, amikor tartósan van valami, nem csak éppen hogy egy negyven percet vagy órácskát, mert az komolytalan.
Hát így esett, hogy az orosz katonai drón, negyven perc magyar légtérben eltöltött idő után Horvátországban lezuhant. A magyar hadsereg fejlett, felkészült, minden a legnagyobb rendben. A honvédelmi miniszter, a külügyminiszter, a miniszterelnök szerint is minden nagyon szép, minden nagyon jó, és ők magukkal nagyon meg vannak elégedve.
Forrás: Újnépszabadság