Tényleg nem szeretnék múltidézésbe kezdeni, de kíváncsi lennék: jut-e még eszébe valakinek Magyarországon Welsz Tamás neve?
A hírekben évekkel ezelőtt, 2014-ben jelent meg a neve annak kapcsán, hogy egy rendőrautóban való szállítás közben öngyilkos lett (?), állítólag afrikai kígyómérget vett be (adtak be neki?), miközben kivizsgálásra vitték az MSZP egykori választmányi elnökének, Simon Gábornak az ügyével kapcsolatban. Ugyanis mindketten, többek között, Guinea-Bissau-i útlevéllel (is) rendelkeztek, és Simon Gábor külföldi számlákon tartott jelentős összegeket, amelyeknek sem eredetét, sem törvényességét nem tudta hitelt érdemlően igazolni, illetve részben tagadta, hogy a nevén szereplő, osztrák és svájci bankokban letétben levő összegeknek a tulajdonosa volna.
A napokban olvastam egy magyar nyelvű felületen, hogy hét éve folyik a vizsgálat az ügyben és az igazságszolgáltatás annak ellenére sem jutott el az ítéletig, hogy a jelenleg kormányzó politikai erőnek biztosan fontos érdeke lett volna valamilyen botrányos, szaftos „ügyet” az ellenzéki MSZP egykori csúcspolitikusa nyakába varrni.
Mindezt csak azért emlegetem fel, mert a rohamosan közelgő választások előtt az ellenzéki megszólalók egyre gyakrabban ígérnek elszámoltatást a kormányzati oldal prominens képviselőinek feltételezett korrupciós ügyeiről. Miközben pedig éppen a napokban jelentette be az igazságügyi miniszter, hogy alaposan megemelik a rendszerben dolgozók fizetését, csodálkozom, hogy vajon miért nem születnek gyorsabban ítéletek a fentihez hasonló ügyekben. Hiszen állítólag minden a kormányzó párt akaratán múlik, kétharmados (?) többségével, és a legkülönbözőbb igazságszolgáltatási szintek szinte kizárólagos „birtokosaként”, olyan ítéletet is hozhatnának az MSZP egykor volt alelnöke ellen, amely a választási kampányban komoly visszhangra találhatna.
Persze tudom, hogy az egykori nevezetes G. nap (2015. február 6.) is a feledés homályába rejtette azt a Simicska Lajost is, aki évekig a Fidesz nagyhatalmú(nak tűnő) pénztárosa volt.
Nem a választás szempontjából bizonytalanokat szeretném ezzel a megszólalással arra biztatni, hogy ne is vegyenek részt a szavazáson, mondván, hogy Magyarországon úgysem sikerül senkit elszámoltatni. Csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a remélt ellenzéki győzelem után sem lesz egyszerű az igazságszolgáltatást az átlagember számára is érzékelhetővé tenni. Megemelt fizetés ide vagy oda.
Hiszen a titkosszolgálatok egykori iratait, a besúgókat, tartótiszteket sem sikerült „megismerni” harminc év után sem. Többek között az éppen kormányzó Fidesz heves ellenállása miatt.
