Roxana Mînzatu, Románia jelöltje, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke lesz, és megkapja a „Kompetenciák és Oktatás, Munkahelyek és Szociális Jogok, Demográfia” portfóliót. Ez az egyik legfontosabb pozíció, mivel az adott terület felelős az EU költségvetésének ötödéért, azaz 235 milliárd euróért, írja Hotnews.
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy Románia ezzel a döntéssel először kap alelnöki pozíciót az EU-ban, és Mînzatu fogja koordinálni az oktatási és szociálpolitikai programokat, beleértve az Erasmus+ programot és az Európai Szociális Alapot.
Von der Leyen, aki a Bizottság átalakítását ígérte a hatékonyság és az átláthatóság jegyében, több országot, köztük Romániát is nyomás alá helyezte, hogy női jelölteket nevezzen meg. Noha ez az intézkedés javította a nemek közötti egyensúlyt a testületben, a folyamat számos kritikus szerint inkább a politikai pragmatizmus, mintsem valódi reformok mentén alakult. Az új bizottsági struktúra hat ügyvezető alelnöki pozíciót hozott létre, miközben megszüntette a korábbi alelnöki pozíciókat, ami többek szerint inkább a hatalmi koncentrációt, semmint a hatékonyság növelését szolgálta.
A portfóliók elosztását is bírálatok érték, különösen a tagállamok közötti feszültségek miatt. Franciaország és Olaszország között éles vita bontakozott ki a fontos gazdasági pozíciókért, míg más országok, köztük Románia is abban reménykedett, hogy sikerül egy gazdasági portfólióhoz jutni. A háttéralkuk és utolsó pillanatban történt változtatások tovább erősítették azt a benyomást, hogy az új bizottság felállítása inkább politikai alku, mint egy átfogó, szakmai szempontok alapján történő reform része.
Ezek a lépések fontosak egy olyan időszakban, amikor az EU-nak meg kell oldania az ipari versenyképesség csökkenését Kínával szemben, illetve a transzatlanti kapcsolatok bizonytalanságát, amit egy esetleges újabb Trump-kormányzat okozhat. Von der Leyen tehát jelentős kihívásokkal néz szembe: nemcsak az új bizottság hatékony működését kell biztosítania, hanem a tagállamok és az európai polgárok bizalmát is vissza kell szereznie egy olyan folyamat után, ami sokak szerint több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt.
Az Európai Bizottság új, Romániának kijelölt portfóliója, amelyet Ursula von der Leyen vezetésével hoztak létre a következő mandátumra, a „Kompetenciák és oktatás, munkahelyek és szociális jogok, demográfia” elnevezést kapta. Ez a portfólió nem gazdasági jellegű, ahogyan azt Marcel Ciolacu állította, hanem inkább a szociális és oktatási területekre összpontosít. A romániai európai biztos, Roxana Mînzatu, a portfólió felelőse, egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz.
Roxana Mînzatu felelősségi körei
A Hotnews összefoglalta, hogy a román EU-biztosnak kiosztott portfólióhoz, amelynek a központi eleme az oktatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése, még mi tartozik. Az ismertetés szerint a befektetések ösztönzése, a képességek megőrzése, továbbképzés és átképzés, valamint az Európai Oktatási Térség fejlesztése és a képességek hordozhatóságának kezdeményezése is ennek a portfóliónak a hatáskörébe esik. A portfólió felelősségi körébe tartozik az Európai Szociális Alap Plusz, a Szociális Klíma Alap és az Erasmus+ program, amelyek az EU költségvetésének közel egyötödét képviselik. Szabályozza a munkavállalók szabad mozgását, a szociális törvényhozást, valamint az olyan területeket, mint a minimálbér, platform munka, munkaidő, munkavédelmi és munkahelyi biztonság.
Roxana Mînzatu feladatai közé tartozik többek között az algoritmikus menedzsment, a „lekapcsolódás jogának” kezelése, a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemterv kidolgozása, valamint a szegénység elleni küzdelem stratégiája. Felügyeli a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatását, és elősegíti a szociális párbeszédet az európai szakszervezetekkel és munkáltatókkal.
Foglalkozik a strukturális tényezőkkel és a demográfiai változások hatásával, valamint felelős a Demográfiai Eszköztár (Demography Toolbox) megvalósításáért és a munkaerőpiaci részvétel növeléséért.
Az Erasmus+ program vezetése is az ő hatáskörébe esik. Ez az Európai Unió egyik legismertebb és legnépszerűbb kezdeményezése, amely az oktatást, képzést, ifjúságot és sportot támogatja. Célja, hogy elősegítse a személyes és szakmai fejlődést, valamint növelje a foglalkoztathatóságot a fiatalok, hallgatók, tanárok és oktatók számára, miközben erősíti az európai identitást és összetartozást.
Az Erasmus+ leginkább a hallgatói csereprogramjairól ismert, amely lehetővé teszi az egyetemi és főiskolai hallgatók számára, hogy egy vagy két szemesztert külföldön töltsenek egy partnerintézményben. Ez nemcsak az akadémiai fejlődést segíti, hanem lehetőséget nyújt a kulturális tapasztalatszerzésre, a nyelvi készségek fejlesztésére és a nemzetközi kapcsolatok építésére is. A program nemcsak diákok, hanem oktatók, tanárok, kutatók és más oktatási szakemberek számára is kínál mobilitási lehetőségeket, amelyek során más országok oktatási rendszereit, módszereit ismerhetik meg. Támogatja továbbá a szakmai fejlődést szolgáló tanulmányutakat és tréningeket is.
Mînzatu felelőssége lesz, hogy biztosítsa az Erasmus+ program megfelelő finanszírozását, mivel ez az EU költségvetésének jelentős részét képezi. A program folyamatos fejlesztésével és kiterjesztésével hozzájárulhat az európai integráció erősítéséhez, a foglalkoztatás előmozdításához és az ifjúsági politikák sikeres megvalósításához.
Mînzatu képviseli a Bizottságot a Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) és az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács (EYCS) ülésein. Az Európai Parlamentben a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL) és a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) fő partnere lesz.
Liberális EP-képviselő: Egy súlytalan portfólióval fizették ki Romániát
Annak ellenére, hogy a szociáldemokraták szerint soha ilyen fontos pozícióba nem került romániai politikus az EB-ben, Siegfried Mureșan, liberális EP-képviselő, az Európai Néppárt alelnöke élesen bírálta a portfóliót, amelyet Románia kapott. Mureșan szerint a pozíció, amelyet a miniszterelnök szerzett meg, „üres, semmiféle tartalommal nem bír, nincs benne semmilyen konkrét hatáskör,” és teljesen ellentétes azzal, amit Ciolacu ígért.
Mureșan felidézte, hogy a nyár elején Marcel Ciolacu azt állította, Romániának valódi esélye van arra, hogy az Európai Bizottság gazdasági portfólióját megszerezze, és nyilvánosan vállalta, hogy ez lesz a cél. Mureșan akkor már jelezte, hogy Romániának kevés esélye van arra, hogy megkapja ezt a portfóliót, mivel az ország a 2017-es PSD kormányzás óta túlzott deficit eljárás alatt áll, és a Ciolacu-kormány tovább növelte a deficitet ahelyett, hogy csökkentette volna.
A mostani helyzetet Mureșan úgy látja, hogy Románia egy „súlytalan portfóliót” kapott, amely nem tartalmaz gazdasági elemeket, ahogy azt korábban ígérték, hanem egy bizonytalan szociális hatáskört, és amely nem fogja koordinálni azokat a főigazgatóságokat az Európai Bizottságon belül, amelyek meghozzák az ország számára fontos döntéseket. Mureșan rámutatott, hogy az olyan területeket, mint a kohézió, mezőgazdaság, beruházások és ipar – amelyek a legfontosabbak Románia számára és amelyek közvetlenül EU-s forrásokat osztanak el az országnak – más biztosok fogják irányítani. Emiatt Mureșan úgy véli, hogy a megszerzett portfólió nem jelent győzelmet Románia számára, hanem inkább kudarcot. Azt hangsúlyozta, hogy Romániának nem egy „tiszteletbeli funkcióval” rendelkező biztosra van szüksége, hanem olyan biztosra, aki valóban befolyásolni tudja azokat a döntéseket, amelyek a legfontosabbak az ország számára.
A szerkesztő megjegyzése
Roxana Mînzatu (sz. 1980. április 1., Brassó) román európai parlamenti képviselő, akit a 2024. júniusi választásokon a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáján választottak meg.
2002-ben diplomázott a Bukaresti Egyetem angol nyelvű politikatudományi karán, majd 2005-ben a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetemen európai integrációból szerzett mesterdiplomát. 2022-ben a Harvard Kennedy School Public Leadership Credential programjában szerzett oklevelet, és ugyanebben az évben részt vett a Vital Voices Engage női vezetőknek szentelt programban.
Projektmenedzseri és tréneri képesítéssel rendelkezik, ezeken a területeken magánpraxisban is tevékenykedett.
2015-ben az Európai Alapok Minisztériumában a közbeszerzési rendszer reformjáért felelős államtitkár volt, majd 2015 szeptemberétől 2016 januárjáig a Nemzeti Közbeszerzési Ügynökséget vezette.
2019-ben rövid ideig beruházási és európai projektekért felelős miniszter volt. (A Dancila-kormány idején.)
Az Európai Bizottság hat alelnökének egyikeként a szocialista politikusnak fontos szerepe van/lesz a legmagasabb szintű döntéshozatalban, európai biztosként (miniszterként) az EU költségvetésének ötödéért, azaz 235 milliárd euróért felel.
Számítások szerint havi jövedelme – a tevékenységéhez szükséges alapokon túl – havi 35 ezer euró, nagyjából 165 ezer lej, körülbelül 13 millió forint.
