Gábor György: Orbán és a jó társaság

A dekadens, romlott és a végső pusztulás útján vonagló Nyugat elleni transzcendens orosz elköteleződésből – csak halkan emlékeztetnék – néhány évtizeddel ezelőtt mintha Magyarországnak is tartós ideig kijutott volna...

Rónay Tamás: Díszpolgárok

Hadd ne kelljen eldöntenünk, Borkai Zsolt vagy Szijjártó Péter érdemli-e meg jobban a díszpolgári címet. Nálunk már vannak hagyományai annak, hogy sajátos módon osztogatják, elvégre egykor Vlagyimir Putyin is megkapta Debrecen díszpolgári címét.

Lendvai Ildikó: Történelmi gyökérkezelés

A filmen a jóságos Borkai – miként Szent Márton a köpenyét a koldusnak – a nadrágját is odaajándékozza a jachton sínylődő szegény hajadonnak. Pucér feneke villogása a nemzet felvirradását jelzi, fehéren, mint a béke zászlaja.

Ágoston Hugó: És ezt hogy lehet elviselni?

Az európai életben végbemenő változások “nyomás alá helyezik az egész magyar életet, és újszerű kérdéseket szegeznek a mellkasunknak”; a 2023-as év sikere azon múlik, hogy felvillanyoznak vagy lelomboznak; már lobog a szélben a szélzsák...

Iván Gizella: Szellem a palackból

Nem tudják, mit csinálnak? Dehogynem: nagyon is tudják. Nem akarom áltatni magamat, de mindezzel – amikor elkezdték másolni az urambátyám világot, amikor elkezdték a fejekbe beültetni a múltat, a cselédvilágot – kiszabadították a szellemet a palackból.

Rónay Tamás: A kormányfő magánya

Az átalakuló szélsőjobban Orbán Viktornak már nincs helye. Ez már nem az a lassan alakuló együttműködés a populisták és a mérsékelt jobboldal között, amit ő négy éve elképzelt. A kormányfő magánya egyre kínzóbb Európában.

Szénási Sándor: A múlt, ez a kopasztott csirke

„ ...mivé lenne az általad képviselt jó, ha nem volna gonosz, és hogyan festene a föld, ha eltűnne róla az árnyék? Hiszen árnyékot vet minden tárgy, minden ember, kivétel nélkül. Itt van például a domb árnyéka. Csak nem akarod megkopasztani a földgolyót..."