VÉLEM ÉN

Halála után a megemlékezésekkel, közvetlen élmények felidézésével kapcsolatos első hullám már elvonult, de a világ és a társadalom működésének magyarázatára vonatkozó nézetei a jövőben még gyakran visszatérnek.

Lehet, hogy 2022-ben nem volt, de mára megszületett a kiábrándult fideszes szavazó is. Többszázezren hagyták el a tábort. De ha sokat szórakoztok, tisztelt pártjaink, akkor náluk többen lesznek a kiábrándult ellenzéki szavazók.

A beteg gyakorlatilag állandóan merev testtartással áll a szoba közepén, gyakran tiszteleg is. Ez akkor következik be, mikor hírműsort néz vagy hallgat, és a híradásban meglátja, meghallja kedvenc politikusát. Ilyenkor izmai befeszülnek...

„A főparancsnok az ösztönös túlélés reményében szegte meg Hitler parancsát, és a kapituláció helyett választotta az ellenállást, a kitörést, majd tervei szerint az azt követő menekülést, nyugati irányba.”

Olvasom Pető Attila és Hodász András történetét. Kamaszkorukban mindketten papi abúzus áldozatai lettek. Sok év telt el azóta, s akár élnek még az elkövetők, akár nem, az egyház lelkiismeretének meg kellene szólalnia, ha igaz lenne Dosztojevszkij elmélete...

Elég volt néhány napot Prágában töltenem ahhoz, hogy többször szembesüljek a nekem szegzett kérdéssel, hogy „ti magyarok, miért Putyint támogatjátok?”. De hasonló megjegyzésekbe fut bele az ember Romániában is

De miért foglalkozom vele egyáltalán? Minek felemelni a föld felszínére azt, aki oly mélyre ásta magát, és láthatóan ott érzi jól magát, a többi hasonszőrűvel. Mondjuk így: azon versenytársaival, akik csak mások megalázásával tudják érvényesíteni egójukat.

A mai magyar Odüsszeusz, miközben nem viasszal, hanem milliárdos Brüsszelellenes médiakampánnyal süketíti szavazóit, a kormányhoz láncolva magát, halálmegvető bátorsággal hallgatja Novák Katalin államelnök sziréni kijelentését: „Európa nélkül nincs magyar jövő”.

Vlagyimir Vlagyimirovics, bocsásson meg! Kezet kellett vele fognom. Először még úgy tettem, mintha észre se venném, amikor a fényképezéshez odaállt elém, becsuktam a szemem, hogy rá se kelljen néznem, de harmadszorra nem térhettem ki.

A török lakhatási válságban a kényszerű önsorsrontó szegénység mellett ott van a velejéig romlott, az alattvalónak tekintett állampolgárok érdekeire bármikor rátaposó államdiktatúra is, amit nekünk is szerencsénk van ismerhetni.