VÉLEM ÉN

A felek megegyeztek abban, hogy Afrikában nagyon meleg van, főleg nyáron. Se sajtótáj, se munkaétkezés, se (ami különösen fontos!) az eggyel magasabb rangú, azaz legalább a miniszterelnök, ha már Macron nem ért rá, nem fogadta a felnyírtat.

Az elmúlt tizenegynéhány évben már sokak szellemét föltámasztotta a kormánypárt, valamikor eltemették őket eleink, de most megint itt vannak, akkora szellemjárást csapva a köreinkben, hogy magyar ember nem győzi a fejét kapkodni...

És már valahol alakul az az orvosszervezet – nevezzük békeorvosok csoportjának –, amelynek tagjai maguk kérik a rendőrminiszter útján a zsebducét, hogy törölje fel velük a padlót, esetleg még rúgjon is beléjük. Semmi izgalom, ők majd továbbadják a pácienseknek.

Magyarország szerencsére nincs olyan földrengésveszélyes területen, mint Törökország, nem fenyeget olyan tragédia. De Ankara példáján látjuk: az a politika, amit az illiberális vezetők képviselnek, évtizedes károkat okozhat.

A lehető legegyszerűbben definiáltam a köztük lévő különbséget: a nyitott társadalomban az állam szerepe az egyén szabadságának védelme, a zárt társadalomban az egyén szerepe az állam érdekeinek szolgálata.

Szerencsére az atya megmentett minket: imaláncot indított Magyarország békéjéért. A miniszterelnök nyilván hálából üdvözölte most hivatalában, sőt, az erről készült fotót fb oldalára is kitette. Az ördögűző menthetetlenül bevonult a magyar közéletbe.

Míg szolidárisaknak érezzük magunkat a törökországi áldozatokkal, habozás nélkül pokolra küldenénk saját honfitársunkat, ha nem a mi világnézetünkkel azonosul. Pedig saját nemzetünk lerombolt szellemi romjai alól is ki kellene menteni sok betemetett lelket.

Az ő kormánya, amelyet szolgál, miniszterelnököstől és külügyminiszterestől, meg a többi visszahangként funkcionáló klóntényezőtől szintén mind elkötelezett szimpatizánsa az orosz kormánynak. A amely gyilkosságok egész sorára ad megbízást.

A Lufthansa-gépen tízórait osztott a stewardess. Ugyanazt kaptam, mint a mellettem ülő koreai kisgyerek és az amerikai katona. Mondtam a szőke sztyuvinak, hogy lactosloses Mittagessen-t rendeltem. „Á, ön az?” - kérdezte.

Rákényszerült az óvatos lépésekre, és ha már így alakult feladatot is adott a majdani küldöttségnek: figyelmeztessék a két ország miniszterelnökét?, képviselőit? népét?, hogy több tiszteletet a magyaroknak, ha már egyszer kérnek tőlünk valamit.