VÉLEM ÉN

Igen, van egy izraeli–palesztin konfliktus, lényegében 1948, Izrael megalakulásának éve óta, ennek, mint minden más konfliktusnak is, sok oka van, nem sorolom, de arra, ami október 7-én történt, nem helyes a „konfliktus”szót használni.

Az orosz hadsereg rengeteg ősi hagyományt ápol. Ilyen például az állatias kegyetlenség. Ahová a történelem során csak betették a lábukat, ott divatba jöttek a kivégzések, a nők elleni csoportos erőszak, a kínzások, a fosztogatás. Ugyanazt csinálják most Ukrajnában.

Nincs boldogabb arab, mint az izraeli arab: lám, ők nem tüntetgetnek, sőt, ott vannak a harctéren és fegyvertelen, vagy épp fegyveres szolgálatukkal segítik az IDF-et. Láttam is őket a szállodánkban étkezni: csupa vidám, magát jól érző arab fiatal...

hát igen, a klasszikus ócska átverés, mert hát persze Nádudvaron is ott a Kossuth tér, továbbá az a nagy büdös helyzet, hogy elviselhetetlen szag nem csupán Nádudvaron, hanem a TV2 szerkesztőségében is terjeng...

Óvodás gyermek szülőjeként engem is érdekel, valójában inkább aggaszt, hogyan képzeli az állam, avagy inkább a nemzeti kormányunk már egész zsenge korban az általa megkívánt magyarságot beleplántálni a gyermekembe...

Mészáros Lőrincről sokat olvashattunk már, többek között azt is, hogy végtelen tudás jellemzi őt, ha végignézünk a portfólióján. Szijj mondjuk nem ennyire mély tudású személyiség, de nyilván neki sem volt göröngyös a gazdagság felé vezető útja.

Nem baj, ha a sok milliárdért összehozott propagandafilmek többsége kínos színvonalú. A lényeg, hogy mások elől elfoglalják a teret az állami támogatásokban és elismerésekben, a kormánytévék képernyőjén. Ezekre vezényeljék ki a diákközönséget.

Nekem az tetszett legjobban, hogy az életidegen „brüsszeliekkel” szemben „egyszerű vidéki legénynek” minősítette szerény személyét. Már csak ilyenek az egyszerű vidéki legények: nyilván mindnek van milliárdos kúriája, Hatvanpusztán vagy akárhol.

Bár az Aldi van legtávolabb a lakásomtól, a standján külön hely illeti meg a Magyar Hangot és a Magyar Narancsot is. A legalsó polcon találhatóak, és nem függőlegesen sorjáznak egymást félig-meddig eltakarva, mint a napilapok, hanem vízszintesen...

Az a fiatalember 89-ben nem kiválogatott, meg- és átrostált közönség előtt beszélt. Az a fiatalember ott már szabadon szónokolt a demokráciában hívő, abban reménykedő, azt követelő tömeg előtt. Nagy Imre, akkor és ott hős volt és etalon. Ma nem az.