VÉLEM ÉN

Orbán nem talál olyan európai politikust, a szélsőjobboldali fasisztákat leszámítva, aki ne kritizálta volna a rendszerét és az orosz ügynöki tevékenységét. Tisztességes ember a NER-t csak elutasítani tudja.

Navracsics már 2009-ben kiállt, és bátran elmondta a népeknek a dolgok pontos magyarázatát: azért kell nekik hatalomba kerülniük, és abban az idők végezetéig benntartózkodniuk, mert ők állnak szoros kapcsolatban a transzcendenciával.

Egy sértett közösség mindig sértett marad: gyanakvó, túlérzékeny, mondhatnám rendíthetetlenül labilis. Ezerféle érdek tarkítja, de mérgező szimbólumai még mindig itt ólálkodnak, akárcsak a zártsága. Most marad pontosan.

A nő hangosan zokogott a Hősök terén, amikor bántalmazott gyermekek mondatait olvasták fel. Arcát sáljába fúrta. Több százezren hallották ezeket a mondatokat ott. S ennél sokkal többen hallották rendelőben, irodában, tanáriban, konyhaasztal mellett.

– Tóni! Így utólag levonva a tanulságot, szerinted mi lett volna a jó kommunikáció ebben az elcseszett ügyben? – Egyszerű. A hosszú mismásolás helyett a dolgok azonnali őszinte feltárása, őszinte bocsánatkéréssel. – Ööö... Figyelj már, Tóni!

Másképp fogalmazva: októberben Putyin hívta őt, és ha Putyin hívja, akkor ugye menni kell. De egyébként nem ez a jól nevelt kutyák egyik jellemzője véletlenül? Behívásnak hívják: ha a gazdi hívja, akkor a kutyus jön.

A helyettesítő újságíró a megszokottnál hosszadalmasabb okfejtésekbe bonyolódott, ez türelmetlenségre, feszengésre késztette a kormányfőt. Akik nemcsak hallgatták a beszélgetéseket, hanem látták is a világhálón, érdekes jelenséget figyelhettek meg.

Az, hogy a külföldön eszközölt magyar beruházások profitját hazahozzák, általában igen nagy baromság. Mert ha megtérül, akkor külföldön is fogja befektetni. és vidáman sz@rik a Hungaroführerre, mert még ő sem parancsolhatja meg, hogy hazahozzák.

Az Operaházon nem a művészeti teljesítményt kell számonkérni, hanem ugyanazt, amit az Operaházon kívüli Magyarországon, minden kis trafik és gigantikus cégcsoport esetében: ki kinek itt a csókosa, ki, miért és hogyan üzemelteti a büfét, a trafikot, a...

Egy resti a világ, s e színház itt a váróterme. / Jó étvágyat hát, de sok beszédnek sok az alja: / A vége még messze, ne számítson benne heppiendre / Vegyen valami rágcsát, úgy várjon a „többi néma csend”-re: Majd csengetünk, ha már mindenki rendezte a számlát.