VÉLEM ÉN

A kormány itt valójában azt vetette papírra, hogy nem történik semmi: folytatódnak tovább az eddigi, jobbára káros tendenciák; az uralkodó osztály látja ugyan, hogy mi a gond, de nem hajlandó beszélni róla, és nem is tervez változtatni rajta.

Most már könnyebb rekonstruálni egy értelmes és tehetséges politikus elgondolkoztató nézeteit a médiáról, a nyilvánosság eszközrendszeréről. Az érdekes és tartalmas beszélgetésben volt két figyelemre méltó mozzanat.

Alternatíva: hasonló sorsa jut, mint a Fidesz. Még mindig az egyetlen reális alternatíva, de ha így folytatja, elvesztheti szavazói többségét, és semmit sem nyerhet. Ez pedig, akárhogy is nézzük, a Fidesznek kedvez. Az amatőrizmusnak is van határa.

Hosszú ideje diktatúráról beszélnek többen, bár persze vitatkoznak a helyes megfogalmazáson. Mindenesetre kétségbeesettek, szerintem joggal. Amikor azonban megjelenik egy értékelhető alternatíva, elkezdik bírálni, szidni, akár gyalázni.

A múlt heti kormányülésen úgynevezett háborúellenes akciótervet dolgoztak ki, amelynek célja a háborús propaganda visszaszorítása. Emiatt kötelezni fogják a pártokat és médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá.

Ez a megoldás, hogy tudniillik a kormány messze nem a magyar, hanem az orosz és a kínai érdeket képviseli, mindent megmagyaráz, a nevetségessé (tragikomikussá) lett Putyin- és Hszi-találkozó óta (utóbbira miért volt szükség?)...

Arra is nyilván a gyerekei vették rá Magyart, hogy még a választás estéjén, a Fidesz eredményvárójában felszabadultan örüljön annak, hogy Orbán Viktor pártja ismét, immár sorozatban negyedszer is kétharmaddal győzött.

Milyen módon tekinthető hitelesnek a magyar kormány gyermek- és családvédő politikája, ha egyre újabb és újabb botrányokban derül ki, hogy gyermekeket és fiatalokat sze.xuálisan rabszolgaként használó személyeket támogatnak?

Segítsünk ennek a velejéig gyáva, mérhetetlenül romlott alaknak: nem az orosz-ukrán háború kegyetlensége lépett szintet, hanem az orosz agresszor gyilkolási kedve, elborzasztó kegyetlensége és állatiassága.

A francia elnök ismét legyőzte Marine Le Pent, a demokratikus erők – az NFP, Macron tömbje, valamint a mérsékelt jobboldali Republikánusok egy része – közötti összefogás sikeresnek bizonyult a szélsőjobb ellen.