VÉLEM ÉN

Komoly gond volt a „csodálatos szurkolókkal” is, akik a török himnusz kifütyülésével, az ellenfél játékosainak megdobálásával, „a ki nem ugrál…” kezdetű rigmussal, illetve az „UEFA-maffia”-skandálással nagy valószínűséggel ismét elintézték a zárt kapukat.

Egy valódi titkos anarchista ez a Fónagy János fene nagy kötelezőségellenességével, bár a régi anarchista paradoxont: "Tilos megtiltani!", nem igazán tudja magában feloldani. Kedves János kamarád, öreg anarchista társam a kötelezőség elleni harcban, üdvözöllek!

Most a számvevőszék feljelentést tett, a rendőrség elkezdett nyomozni, talán három-négy év múlva még bírósági szakaszba is eljuthat az ügy. Sokan szkeptikusak, de itt olyan mértékű pénz tűnt el, amit nem lehet büntetlenül elengedni.

Ha most kell ilyen listát gyártani, az annyit jelent, hogy a célba vett civilek, médiumok kapcsán eddig nem merült fel nemzetbiztonsági aggály. Az pedig, hogy egy titkosszolgálati feladat kapásból kiszivárog a sajtóba, sokat elárul a rendszer állagáról.

Bárhogyan is alakul a jövő, a mostani török leszámolás az egész világ számára intő jel: Budapest és Ankara után egyre több országban válhatnak még erőszakosabbá a politikai vezetők, hiszen nem kell többé tartaniuk Washingtontól. 

Kezdő újságíró voltam, amikor a román ortodox egyház akkori első embere, Teoctist pátriárka Békés megyébe látogatott. Vizitálása a Gyulai Román Ortodox Püspökség 1997-es megalapításával függött össze. Vasárnap este tartottak sajtótájékoztatót...

Trump korábbi elnöki ciklusa idején állítólag a takarítónők eldugták előle az Ovális Irodában a kávéfőzőt. Azon ugyanis volt egy Nagy Vörös Gomb, és állandóan nyomogatta. Összetévesztette a másikkal. Szóval: hosszú és botrányos írás jön...

– Na, mindegy. Szóval, mit üvöltözöl itt nekem? – Megjöttek a magyarok... a hobbivadászaik már le is lőtték az egyik csodaszarvasunkat. – Basszus, hát feleslegesen építettük azt a tüskés sövénysáncot Vereckénél?! Mit akarnak? – Van egy ajánlatuk...

Kettőt pislogtunk, és a parlamenti többség a köztársasági elnök áldásával már korlátozta is a gyülekezési jog gyakorlását Magyarországon. Ahogy eloszlik a tiltakozásként a parlamentben eregetett füst, szürreális kép tárul lelki szemeink elé.

A jogállamiság nem szelektív, érvényes mindenkire, vagy senkire. Szász Csaba szerint „vannak fontosabb problémák”. Talán – de nincs fontosabb kérdés, mint hogy élhet-e valaki szabadon. Mert ha erre a válasz „attól függ”, akkor már nincs szabadság.