VÉLEM ÉN

Ebben a puskaporos légkörben és geopolitikai tűzviharban, amiben most Európa és azon belül különösen a mi régiónk van, felelőtlen, életveszélyes, komoly háborús kockázatokat rejtő kalandorpolitikát folytat a magyar kormány. Ezt azonnal abba kell hagyni!

Hosszú évek óta megfigyelhető, hogy a miniszterelnök elégedetlen a világgal és helyette a saját fejében épít egy másikat, amelyik jobban megfelel az igényeinek. A gond akkor van, amikor bekopog a valóság és meg kéne magyarázni...

A kormány évek óta megpróbálja elhitetni, hogy egész Európa a háborúra készül, és csakis Magyarország harcol a békéért, de kiderült, hogy mi is készülünk a háborúra. Ha így megy tovább, olyan békeharc lesz itt, hogy kő kövön nem marad. Nemhogy lepkefing.

Amikor épp elhangzott Robert Prevost neve, egy igen kedves barátommal beszéltem telefonon, latolgatván az esélyeket, akinek ekkor annyit mondtam, hogy ennek kizárólag akkor van értelme és jelentése, ha Prevost a trumpi politikával szemben pozícionálja magát.

"Nem felejtjük el, hogy Úz völgyében nagyapáink sírjain táncolt, és nem felejtjük el, hogy perek százaival támadja anyanyelvünket, zászlóinkat, szimbólumainkat. (…) George Simion nem szuverenista, ő illuzionista, ő nem keresztény, ő sarlatán."

Sok a közös vonása a magyar Simionnal: a homogén nemzetállam híve, egy ideje megrögzött szuverenista, összevissza beszél, a magyar Simion és az amerikai Trump nyomán tudja, hogy az agresszív, harsány, vádaskodó, fenyegető, zsaroló hangnem a fontos (tonul face muzica)...

Nem valószínű, hogy ne tudta volna: George Simion vasgárdista, neonáci, magyargyűlölő, aki még az anyanyelvünk használatát is be akarja tiltani. Tudta és kihasználta! Hiszen pont ebben rejlett az orbáni ravaszkodás lényege: mindenki felkapja a fejét...

A kockázatoknál maradva: azzal, hogy retorikailag ellenzékbe vonul, Orbán befelé is azt üzeni, hogy van nála nagyobb politikai erő a színen. Ő meg kétségkívül ellenáll ugyan, de nem kurucos daccal, hanem a saját tévedéseik mellett kitartók buta konokságával...

A Fidesz totál hülyének néz mindenkit. Miközben ímmel-ámmal fegyverkezik – a magyar hadseregreform kanyarban sincs a lengyel vagy román fegyverkezés üteméhez, méretéhez képest –, kifelé mindenki mást rágalmaz teli torokkal „háborúpártisággal”.

A házinéni ordított, teljesen szőrtelen volt, addig nem tudtuk, hogy parókája van, most az is félrecsúszott, beleesett a kád vizébe. Körös-körül vöröslöttek a bokrokon a ribizlifürtök, ott állt meztelenül, kopaszon, zavarodottan. Hihetetlenül szép volt.