VÉLEM ÉN

Érzékeltettük, pénzügyi rendszerünk az összeomlás szélén, de az USA majd segít, ha épp kedve tartja, ami rövid távon se biztos. Ja, kaptak egy csomó sapkát, darabja tizenöt cent. Ha megfordítják, hátrafelé is lát. Hülyére vették a magyarokat. Ha van rajtuk sapka, azért...

Ennyire alárendelt szerepet még egyetlen magyar kormány sem játszott egy nagyhatalommal szemben: néha még Horthy is vitába szállt Hitlerrel (Kállay Mikós ügyében), Kádár is vitázott néha Brezsnyevvel, csak Szálasi és Rákosi hajlott meg kritikátlanul.

Sok mindenről csak találgatni lehet. Máig rejtély például, miért állt ki Magyarország miniszterelnöke a szélsőjobboldali romániai elnökjelölt mellett, aki magyarellenessége miatt a romániai magyar kisebbség szemében egyáltalán nem volt favorit.

Csak úgy újulhat meg a PSD, ha a meritokrácia útjára lép a káderpolitikájában. Erre itt a kiváló alkalom, van még három év a következő választásokig. A párt támogatottsága alacsony, könnyen lehetne növekedni megfelelő gazdaságpolitikával.

A politikai giccs is ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel bír, mint az esztétikai giccs. Vagyis túlzott érzelmi hatásra, nem racionális meggyőzésre törekszik. Egyszerű, sablonos képeket és üzeneteket használ, hogy elérhető legyen az úgynevezett tömegízlés számára.

Más szóval a 6.168.642 szavazattal megválasztott államfő beismerte alkalmatlanságát a tisztségre és kormánya helyett engem kért fel arra, hogy megoldjam az ország valamennyi problémáját, különös tekintettel a gazdaságra.

Mint a vallás, amely sem nem művészet, sem nem tudomány, a tehetség sem erkölcs, az erkölcs sem tehetség. Jól esik arra gondolnom, hogy voltak és vannak nagy művészek, akik nem lettek ház nélküli csigák, de noha szomorúan, nem várom ezt el mindenkitől.

A sapis delegáció azóta hazaérkezett, mindenki otthonában simogatja az aranyat érő fejfedőket, elkészült a „Megcsináltuk”-poszt az alattvalóknak, az óceán túloldalán meg már azt sem tudják, honnan is jöttek november 7-én azok a csillogó szemű emberkék...

Figyelemre méltó, hogy Orbán nyomán Magyar Péter is sietett méltatni Donald Trumpot. Az amerikai elnök és politikája olyan, amilyen, de a világnak ehhez kell alkalmazkodnia, mert más egyelőre nincs helyette. Orbán pedig nagyon tud alkalmazkodni.

Szent Ágostontól Sigmund Freudig nem találunk magyarázatot a jelenségre, az erkölcsileg hiteltelenné váló közszereplők miért éreznek késztetést, hogy egyházi méltóságok társaságában mutatkozzanak, és erről fotó is készüljön. Persze sejtjük az okát.