Reichert János: Miniszterelnök úr, ez veszélyes!

Ahogy a kormányzás és propagandája halad, nemsokára megtudjuk, hogy luxizó magyarok tömegei járnak egymilliárd forintos közlekedési eszközzel – villamossal a Nagykörúton. Amiből látható, hogy ez gazdag ország, végtelenül szerény kormányzattal...

Gál Mária: Ami sok, az sok

Nem tudjuk, mi történt valójában, minek tulajdonítható a kárpátaljai Sebestyén József tragikus halála. Csupán annyi biztos, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és hogy ezt a tragédiát nem lenne szabad politikai célra használni.

Falusi Tamás: Orbán meg Ukrajna

Azt mindannyian tudjuk, hogy a miniszterelnök úr nem valami nagy lumen (ez az ország tragédiája butábbnak kell látszani), de hogy nagy hangon elítél valakiket, mikor ő is ugyanolyan bűnös, az már megkérdőjelezi az épeszűségét is.

A. N.: Magyar sem használ uniós zászlókat

Magyar meglovagolja a rezsimmel szembeni elégedetlen hangulatot, de ez nem azt jelenti, hogy a választást is megnyeri. Ettől ő még „mandátum bitorlóként” évi milliárdos vagyonra tesz szert, mint politikából élő, amihez pártja sincs.

-y -n: Ajvékol

A fideszes szleng újabb leleménye, hogy a libsi (avagy szabadkőműves, kommunista, LMBTQ vagy bárki más) nem nyilatkozik, tiltakozik, mond, szól, bírál, felháborodik – ó, nem. Hanem sipítozik, ajvékol, sipákol. Undok gyűlöletbeszéd.

Németh Péter: Tojások

Ha mindenáron tojásokat akar szerepeltetni a Fidesz a politikai reklámjaiban, az lenne a legüdvösebb, ha egymás mellé tenné Menczer Tamás, a többi párt és pártközeli ember megszólalásait. A mondatok pontosan egyformák, ostobák, hogy stílusos legyek: zápok.

Batka Zoltán: Nem kap rétest estére

Itt egy olyan alak viccelődik hadvezetéssel, akit a nemzet többsége lenéz, egy olyan szájhős, aki a Kijev inváziója előtt csecsen halálosztagokkal dacoló Zelenszkijt "komédiásnak" nevezi, miközben ő meg speciel a Szegény Dzsoni és Árnika statisztája volt.

Sebestyén Mihály: Eminescu – mint pártfeladat

Korábban a jóságos B. P. Haşdeu elméleteket is gyártott az antiszemitizmusához. Midőn a versek, cikkek előkerültek, akkor derült ki, hogy kevés kivétellel a 19. századi román értelmiség derékhada elméleti antiszemita volt.