VÉLEM ÉN

a Szőlő utcai intézmény nem börtön, hanem javító-nevelő intézet. Alapító okirata szerint „alaptevékenysége a bíróságok által letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúk számára javítóintézeti ellátás és nevelés biztosítása. Talán illett volna Gulyásnak is elolvasnia…

El kell fogni az orosz hírszerzés embereit a NATO-országokban és az EU-ban. Meg kell tiltani a beutazást az orosz és belarusz állampolgároknak, az itt lévőket ki kell utasítani, a kettős állampolgárok helyzete felülvizsgálandó, a házastársaké is...

Ha az orbáni politika tovább fojtogatja a fővárost – térdre kényszeríti a főpolgármestert és a közgyűlést –, és nem megszabadítja, hanem az elfoglalására, bevételére tör, akkor Putyin örömmel adja majd át a За взятие Будапешта érdemérmet hazánk legjobbjainak.

Egyiket-másikat gyerekkéz formázta, ötéves ujjacskák díszítették, óvodás fantázia álmodott rájuk szeletelt mandulából ruhát, hajat, szemeket, körömcipőt. Az angyalkák teleszóródtak rózsaszín gyöngyökkel, a lepke szárnyát, átlátszó cukordarabot díszítik...

Nekik a bűnök feltárásánál, a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé a gyermekek bántalmazásáért, hogy semmi se veszélyeztesse a választási győzelmüket.

A fesztivál hangulatából a flekken ízére és illatára emlékszem a leginkább. A büfébe is Béla szerzett olyan séfet, aki jól tartott bennünket. Amikor később a miskolci színház igazgatója lett, ugyanezzel a figyelmességgel és szervezőkészséggel halmozta el a színikritikusokat is.

A címkézéshez idegeneknek, a címkézettnek sincs köze és nem kell, hogy dolga legyen vele, ezenkívül tévedhetünk, túltolhatjuk, és aztán már hiába bánjuk, ha a Malacka férje egy szabályosan tartott AR-15 félautomata puskával fejbe durrant minket.

Ha a kormányfő eladott egy komplett ménest, nem vehetünk mérget rá, hogy bármikor is az övé volt. A rezsim pofátlan megtollasodásának a menetrendje mégis csak az, hogy eladnak-odaadnak dolgokat, amik sosem álltak a tulajdonukban. Ki gondolna nyílt színi tolvajlásra?

Ezek soha, egyetlen rendszerben sem vitték volna semmire, mert azért valami jellem, valami hit, valami tartás csak kell, s ha tanultak is valaha valamit, szándékkal elfelejtették, hogy alkalmazkodhassanak a pénzosztogató és hatamat biztosító lumpen bandához.

A sajtó vicceket leplezett le, savanyú trollokat vezényeltek a viccoldalakra, az utcákon viccrendőrök tépték le a vicces plakátokat, a tömegben, a villamoson, a piacokon és a munkahelyeken, de még a családi otthonokban is viccspiclik füleltek minden viccelődésre.