VÉLEM ÉN

Nem az a megoldás, hogy most előhalászunk egy-egy titkos pornóvideót, buzivádat, esetleg a hiányos angolnyelvtudást igazoló felvételt az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott küzdelemben, ezt majd megteszi az egymással csatázó pártjaink helyett Rogán Antal.

Ez az ország lehet becsapott, elszédített, alvó, de mégis csak ország. Ennek az országnak van népe, olyan-amilyen polgársága, közvéleménye. Ez az ország, mint minden eleven orgánum, él, tendál, vágyik, akar. S ez az ország úgy viselkedik, mintha egyenesen az ő életföltétele volna az a hazugság, mely pedig csak az ő mai urainak életföltétele.

Korban Orbán előnye behozhatatlan! Márpedig a tapasztalat döntő lehet, lásd Medgyessy Péter győzelmét 2002-ben… Orbán legnagyobb esélye tehát: a végső nagy tévévita ellenzéki kihívójával, akár a magasabbal, akár az angolobbal! Kiáll? Ágoston Hugó írása

Tudunk majd dönteni, arról, hogy kiben látjuk a megoldást, egy másik Magyarország felépítésének reményét. Leckét adhat az ellenzék a felcsúti magányában mindenről döntő Orbánnak.

Az eszméket lelakatoló zárkák nem kereskedelmi meggondolásokból tűnnek el. Nem az ügyes vállalkozó, hanem maga a türelmes, kereskedelmi érzék nélküli nép lát hozzá az átalakításukhoz, saját építészeti elgondolásai szerint.

Az idő keze dolgozik rajtunk. Hol szelíden, hol szigorúan – néha fájó fogással is – oda fordítja a fejünk, ahol a szívünket hagytuk volt, a közösség felé, amelyből vétettünk; amelynek létét „irodalmon kívüli“ erők határozzák meg.

Karácsony valami fontosabbról beszél, ami a képzelgéseknél kézzel foghatóbb: a rendszerváltásnak egyre több a vesztese. A megvalósult magyar kapitalizmusban valószínű jóval kevesebb esélye lett volna a sikerre sokunknak.

Akármilyen jók az oltási számok, a lakosságot sokkal kevésbé tudták megvédeni a járványtól, mint az európai országok többsége. Továbbra is Magyarország vezeti a világstatisztikát: lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben a járványban.