VÉLEM ÉN

Kinek higgyenek az újabb kínai hitelt is a nyakukba kapó magyar polgárok: Hszi Csin-pingnek, a KKP főtitkárának, a Kínai Népköztársaság elnökének, vagy Palkovics miniszternek? Kinek lesz nagyobb befolyása a Fudan működésére?

Sürgősen vegye ki a kormány a kezét a zsebünkből, nem a vagyont, hanem az emberéleteket kell mentenie. Mert az előbbit rablásnak hívják, nem máshogy, csak az utóbbi lenne kormányzásnak nevezhető.

Az biztos, hogy a magyar Gyógyszerészeti Intézet akármilyen kiváló is, nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálja, vajon okozhat-e szokatlan agyi vérrögképződést a Janssen oltóanyaga.

A párt mindenkinek leosztályozza a magatartását és eldönti, hogy nem “sért-e nemzetbiztonsági érdeket”, ha külföldre utazik. Persze mi már éltünk hasonlóban, de ezért tényleg kár volt rendszert váltani.

Ha a Megyei Tükörben hétszámra írnak a szentgyörgyi Hamlet-előadásról; ha a Korunk legfrissebb számából kiderül, hogy új lapjaink és a tévé konkurenciája ellenére régi lapjaink példányszáma korántsem csökkent; ha Sütő András napló-regényének második kiadásából húszezer példányt rendel a könyvterjesztő... Á. H. írása

Ősszel kongresszus lesz a liberálisoknál és – hírek szerint – máris több csoportosulás igyekszik megszerezni a párt fölötti ellenőrzést. Van Orban-frakció, Cîţu-frakció és a háttérből erősen nyomul a Boc-Bolojan tengely. Székely Ervin írása

És akkor előszedték valahonnan Antall Józsefet. Csupa negációból állt a kezdeti imázs, nem volt soha párttag, nem volt politikai előélete, ami bármelyik párthoz köthette volna, s nem volt kompromittálható a pártállammal való együttműködésben. Krebsz János írása

Újra és újra aggódó meghökkenéssel fogadom, amikor látom, olvasom, hallgatom azt, amit szupernagyok, kisebb nagyok, sőt nem éppen nagynak számító hatalmak is a világ szinte minden sarkában tesznek politikában, gazdaságban, katonailag.

Épp ama napon tűnődöm a néhai sógorról, amidőn 1944-ben a magyar hatóságok fölállították az első gettót. Nem sokkal később az ország háromnegyed millió zsidó lakosából 437 ezret állami segédlettel deportáltak külföldre.

Ha nem estek volna áldozatul az embertelenségnek, szellemük és lelkük ajándékaival tovább gyarapították volna legfőbb nemzeti kincsünket, a magyar kultúrát, és jobbá tették volna a világot. Ágoston Hugó írása