VÉLEM ÉN

Ami a magyarokat illeti, viszonylag későn érkeztek, a kora középkorban, jóval később, mint például a nyugati szláv népcsoportok. Tekintettel az európai népességmozgások több ezer éves hullámaira, az őshonos populációról beszélni teljesen értelmetlen.

„Az Orbán-rezsim szellemi alapját tulajdonképpen a demokráciát és a liberalizmust elvető, a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája és jogfilozófiája alkotja”.

Budai csaholása kapcsán azt kérdeztem magamban, mitől olyan biztos ez a blöki abban, hogy mindig lesz jutalomfalat és táp. Miért nem gondol a jövőre? Amikor ő már egy kivert, loncsos eb lesz. Aki nem kell senkinek.

Orbán nem pusztán magát tiltotta le a szemtől-szembe történő megméretéstől, hanem párttársait is. Néhány szellemi verőlegényt küld be az arénába, olyanokat, mint Deák Dániel vagy Deutsch Tamás, de a valódi vitákat messze elkerüli és elkerülteti.

A névadó részvételével megtartott ünnepségen jelentette be a Pécsi Tudományegyetem rektora, hogy az intézmény új neve ezentúl SZENT LŐRINC GÁZTUDOMÁNYI EGYETEM. Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt, az Üldözött... Cseri László írása

A nyilvánosság fogalma pedig egyszerűen kiszélesedett. Influenszernek nevezett magamutogató banda diktál itt életérzést, hazafiságot, ellenzékiséget, lecsófőzési ismereteket, vagy amit akartok. Krebsz János írása

Pedig ha 200 milliárd forintot azért költöttek volna a Népstadion helyén felépített Puskás Arénára, hogy ott futni, ugrani és dobni is lehessen, akkor most nem kéne újabb 200 milliárdos beruházás sorsáról vitatkozni a nyilvánosság fórumain. 

Az előző hullám társadalmi visszahangjából azt szűrte le a kormány, hogy nálunk még az sem zavarja a híveit, ha háromszor annyian halnak meg a fertőzésben, mint amennyi elkerülhetetlen lett volna, mert intenzív propagandával még ezt a borzalmat is annulálni lehet.

A giccsel lehet együtt élni egy bizonyos szintig. Ez nem az. Ez annyira rombolja a közösségi esztétikai élményt, érzéket, igényt hogy már kockázatos. Felelősséggel tartoztok a közönségetekért, a színházi térért, amiben élünk. Parászka Boróka írása