Bálint Andrea: Kenyér, tej, felvágott, könnyek…
– Köszönöm szépen! – mondta halkan, én pedig kényszeredetten mosolyogtam. Bementem a boltba és kattogott az agyam, hogy minek örülnének, mi az, amit a gyerekek szívesen ennének, mi egyébre lehet szükségük még?