HATÁRSÁV – Oldal 4

Több tiszteletet a neandervölgyieknek!

A neandervölgyi ősök felfedezése megcáfolta a fehér ember önálló eredetére vonatkozó feltevéseket. Ezért újabban az emberi faj egységének és sokszínűségének szemléltetésére használják fel a neandervölgyi ősöket.

Mandics György: A költő neve: I-B-M 7090

„Az, aki gépeket használ, úgy dolgozik, mint egy gép. Az, aki gépként dolgozik, gépszívű lesz. És aki gépszívet hord a mellében, elveszíti tiszta ártatlanságát. Az az ember pedig, aki elvesztette tiszta ártatlanságát, nem lehet már bizonyos tudata indítékaiban. A tudat bizonytalansága pedig összeférhetetlen a valódi ítélettel.”

Pótolhatatlan rendezetlenség

A közoktatás leépítésével olyan nemzedék jön létre, amely még a leghétköznapibb koncepciókat sem lesz képes felfogni, és akkor lehet bármilyen zseniális a Nobel-díjas fizikus, a komplex rendszerek sok szinttel az átlagember kapacitása fölé fognak kerülni.

Csepeli György: A mesterséges intelligencia emberi arca

Hankiss Elemér szellemi végrendeletében arra int, hogy a Kanttól kapott „Merj tudni!” parancsot váltsuk fel a Nietzschétől származó „Merj élni!” parancscsal. Az episztemológiai tudást kiválthatja a mesterséges intelligencia. Az ember sajátja az értékekre vonatkozó axiológiai tudás.

Johannes Fatio – a tudós, aki évszázadokkal előzte meg a korát

Johannes Fatiót tehát megkínozták és nyilvánosan lefejezték mindössze negyvenkétéves korában. Elképesztő belegondolni, hogy mit vitt véghez ez az ember a tizenhetedik században – vajon mit érhetett volna még el, ha élete és műve kiteljesedik?

Az Európai Parlament álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról

“A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály világszinten irányadó lesz, biztosítja, hogy ennek a technológiának a fejlesztése és használata összhangban legyen a demokrácia, alapvető jogok és jogállamiság európai értékeivel.”

Váró György: Modell – a gondolkodás eszköze

A modell az objektum megismerését szolgálja, de sosem egyenlő azzal. Annál több információt tartalmaz az adott dologról, minél közelebb áll hozzá. A tudományok fejlődése tulajdonképpen azonos a modellek fejlődésével.

Ágoston Hugó: Játék és tudomány – a tudomány mint játék

Óriási viccmester volt, leírta, osztályozta, és főleg élvezettel hallgatta és mondta a zseniális vicceket; amúgy sokan meg voltak győződve róla, hogy sikerült kapcsolatba lépnie földönkívüliekkel. És csakugyan vannak jelzések arra nézve, hogy most már barkochbázik és a földieken röhög az egész értelmes világegyetem…

Miért éppen a fizika?

Álljon itt végezetül Roger Penrose érve a kritikákra: tekintsük a tudatosságot fizikai problémának, ha ezzel előbbre jutunk! (Főleg ha más magyarázatunk nem nagyon van – tehetnénk hozzá.)

A rész és az egész kérdése

A következtetés az, hogy a természet megismerését mind a részek alapos megismerése, mind majd a részeket jellemző tudásunk szintézise szolgálja, új ismeretrendszereket hozva létre. Az ismeretrendszerek létrejötte sohasem érhet véget...