ÉLET/MÓD – Oldal 9

Romániai diákok készítették el a világ leghosszabb ideig működő műszívét

„Sikerült inspirálnunk a tudományos közösséget és megijeszteni a cégeket. Nem tudták megérteni, hogyan jelenhet meg a semmiből egy új, azoknak a cégeknek a termékeinél fejlettebb koncepció, amelyek már sok millió dollárt fektetett be a több évtizedes kutatás és fejlesztés során.”

„Én még mindig szeretem a stricimet”

Magyarországon az emberkereskedelem sokkal elterjedtebb, mint azt sokan gondolják. Vannak települések, ahol a csicskáztatás, a prostitúcióra kényszerítés a mindennapok része.

Tudósok kiszámolták, hogy mennyire halálos a magány

Akiket soha nem látogattak rokonok vagy barátok, ötvenhárom százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegség következtében. Az is nagyban növelte a kockázatot, ha nem volt olyan ember a környezetükben, akiben megbízhattak volna.

Megmérték, milyen nehéz az immunrendszer

Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói megmérték, mennyit nyom az a nagyjából egybillió sejt, ami az immunfolyamatokért felelős a szervezetben. Kiderült, hogy az egyén méretétől függően 1-1,2 kilogrammot, írja a New Scientist.

Francois Jacob: A fajelméletről

A biologizmust majdnem mindig konzervatív célok szolgálatába állították. A rasszizmus azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a fizikai és adaptatív különbségeknek valóban megfelelnek-e rejtett intellektuális különbségek, vagyis a látható rejt-e magában láthatatlan különbségeket?

Niman Tibor: Az élet színei

Az egyetlen ingerre keletkező érzetegyüttest szinesztéziának nevezik a pszichológusok (ezzel a jelenséggel a stilisztika is foglalkozik). Magyarázata az, hogy az ingerületi impulzus sok átkapcsoláson, ideghálózati váltórendszeren halad át, s egyéb más érzékszervekből jövő és szintén az agykéregbe tartó idegrostokon haladó ingerületi impulzusokkal is találkozik.

Karikó Katalin kapta meg az élettani-orvosi Nobelt

A hírvivő RNS kódolásán alapuló technológia mára elérte a kritikus pontot, az orvostudomány legkülönbözőbb területein várnak tőle sok mindent az egészen közeli jövőben. Ehhez kellett a Covid-19 és a világjárvány is, amely a gyakorlatban, világszinten mutatta meg a sikeres alkalmazás lehetőségét.

A Nobelt nem országok, hanem tudósok kapják – és ez Magyarország nagy szerencséje

Különösen fájó azok elvesztése, akik nem objektív okokból távoztak, hanem a demokráciahiány illetve a fajüldözés következtében. Sok tehetség születik nálunk, de rosszul gazdálkodunk velük.

Miért járt a Nobel-díj Karikó Katalinéknak?

Hogy pontosan miről is van szó, azt egy korábbi előadásában Pardi Norbert biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetemen kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa is bemutatta, amikor a „nukleozid-módosított mRNS vakcinálási platform” kifejlesztésében szerepet játszó legfontosabb felfedezésekről beszélt.

A járványok lesben állnak

A geopolitikai kontextus tehát döntő lesz az egyezmény végső szövegének összeállításakor. Ugyanakkor érthető, hogy a WHO konszenzusra törekszik, mivel a dokumentum kidolgozásában való részvétel és a létrejövő egyezségek segítik a tagállamok végrehajtás iránti elkötelezettségét.