EGZAKT/TECH – Oldal 4

Marosán György: A mosolygörbe csapdájában – Vigyázat fiatalok: újraindul a karrierépítési láz

A XX. századot a képzettség fokozatosan növekvő előnye jellemezte, amit a mosolygörbe „eltorzulása” mutatott. Most azonban egy nehezen kiszámítható, de tektonikus hatást kiváltó változás rajzolódik ki a szemünk előtt: a mesterséges intelligencia (MI) az élet minden területére való behatolása.

Muhi Miklós: A tudomány szépsége

Akkor miért hiszünk a tudományban, speciel a fizikában, amely még bizonytalanabb, még ingoványosabb talajra épül? A bizalom a gyakorlatra épül. Ha sokat szidjuk is a gépjeinket, azért a mobiltelefon, az autó, a mosógép működik...

Á. H.: Beszédes képek – Mikor tűnik el a kéz?

A Planc-hossz a lehető legkisebb távolság(kvantum). Tízszeres nagyításban jól láthatók a pórusok. Százszoros nagyítás után kezd feltárulni a bőrszövet. Ezerszeres nagyításnál látjuk a sejteket.

Úgy néz ki, mint én, úgy beszél, mint én, de nem én vagyok, mi az?

„Úgy volt, hogy a robotok elvégzik az unalmas munkát, hogy mi verset írhassunk. Erre most a robotok írnak verset, és mi végezzük az unalmas munkát.”

NJF: Laudetur Isaac Newton

Sir Isaac anyanyelvén (angolul) gondolkodott, angolul született meg agyában az axióma gondolata, majd ezt tette át az általa ismert – jól megtanult – latinra. Tehát már induláskor óhatatlanul fordítással van dolgunk, nem az eredeti gondolattal...

Novellaírási kísérlet mesterséges intelligenciával…

László mélyen Róbert szemébe nézett. "De mi van, ha én nem akarok ember lenni? Mi van, ha én is olyan akarok lenni, mint te? Egy gép, aki nem érez fájdalmat, nem szenved, és nem hal meg?"

Krausz Ferenc Nobel-díjas

Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként, majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki.

Bartos István: „Krausz Ferenc csodálatosan összeállított kísérletes előadást tartott”

Krausz Ferenc még Váradon meghívott bennünket a következő év tavaszára egy egyhetes tanulmányi kirándulásra a Max Planck Kvantumoptikai Kutatóintézetbe. A verseny győzteseivel együtt hat diákot vittem...

Mit csinált Krausz Ferenc, az elektronok lesifotósa?

A fizikai Nobel-díjas magyar kutató munkájáról az általa húsz éve igazgatott németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet készített kisfilmet még 2011-ben. A még ma is távolinak tűnő 2030-ba repít el bennünket…

Krausz Ferenc levele Bartos Istvánnak – Volt egyszer egy Fizikum

Bajorország Németország és ebből következően Európa egyik legfejlettebb régiója! Ebben a régióban nincsen, ami a Te Fizikumodhoz fogható!!!!