192 tonna üzemanyag volt a reaktor magjában, és ennek a mennyiségnek nagyjából négy százaléka jutott ki a szabadba a baleset után még tíz napig. Radioaktív jód, stroncium, plutónium, és más izotópok kerültek ki a levegőbe.
Persze azt is képzelhetjük, hogy az elektron mindkettő, részecske is meg hullám is, csak azt nem tudjuk hogyan egyeztethető össze ez a két, látszólag egymást kizáró dolog. És itt jön a kézenfekvő megoldás.
„Eadem quintae legionis pilorum cacum in a sua sponte arserunt” (Ezen az éjszakán az ötödik légió lándzsáinak végei önmaguktól lángoltak). A szerző katonás egyszerűséggel számol be a jelenségről, semmiféle kommentárt nem fűz hozzá.
Először azt kell feltételezni, hogy végtelen számú világ létezik. A gondolakísérlet lényegében azt állítja: minden lehetséges világ, minden lehetséges múlt és jövő kvantumszinten létezik és létezni fog.
Sok nagyon komoly kísérlet igazolja és méri a Coriolis-erőt (Foucault-inga, Eötvös-effektus), de mi most egyszerűbb, ugyanakkor látványosabb, „laikusabb” kísérletekkel foglalkozunk, meglátjuk, miért tanulságosak…
Hogy a macska-hasonlat „működjön”, a rendszerbe (macska, doboz stb.) be kell építenünk egy olyan jelenséget, mint a radioaktivitás (atomi részecskék kibocsátása), amire már a valószínűség törvényei vonatkoznak.
Tételezzük fel, hogy tudósunk egy kicsit többet ivott, mint szokott, és a kocsmában elalszik, volt már ilyen. Mire felébred már a pohár alján nincs bor, pedig emlékszik, hogy hagyott egy kicsit benne.
A mentésen dolgozó szakembereknek szerencsére nem kellett a valóságban kipróbálniuk az összes súlycsökkentő eljárást: a rendelkezésükre álló számítógépes modellekkel összevethették, hogy melyik módszerrel érhető el a legjobb eredmény.
Lovász László matematikus régóta a világ egyik legjelentősebb tudósa. Ez tény, amelyet csak megerősít, hogy idén – egyik izraeli kollégájával és barátjával megosztva – megkapta a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémiától. Munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit.
A Fukusima Daiicsi atomerőműben a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő cunami romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.