EGZAKT/TECH

Először azt kell feltételezni, hogy végtelen számú világ létezik. A gondolakísérlet lényegében azt állítja: minden lehetséges világ, minden lehetséges múlt és jövő kvantumszinten létezik és létezni fog.

Sok nagyon komoly kísérlet igazolja és méri a Coriolis-erőt (Foucault-inga, Eötvös-effektus), de mi most egyszerűbb, ugyanakkor látványosabb, „laikusabb” kísérletekkel foglalkozunk, meglátjuk, miért tanulságosak…

Hogy a macska-hasonlat „működjön”, a rendszerbe (macska, doboz stb.) be kell építenünk egy olyan jelenséget, mint a radioaktivitás (atomi részecskék kibocsátása), amire már a valószínűség törvényei vonatkoznak.

Tételezzük fel, hogy tudósunk egy kicsit többet ivott, mint szokott, és a kocsmában elalszik, volt már ilyen. Mire felébred már a pohár alján nincs bor, pedig emlékszik, hogy hagyott egy kicsit benne.

Lovász László matematikus régóta a világ egyik legjelentősebb tudósa. Ez tény, amelyet csak megerősít, hogy idén – egyik izraeli kollégájával és barátjával megosztva – megkapta a matematikusok Nobel-díjaként emlegetett Abel-díjat a Norvég Tudományos Akadémiától.
Munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy meghatározta, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány alapvető elméleti kérdéseit.

A Fukusima Daiicsi atomerőműben a 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 perckor bekövetkezett tóhokui földrengés és az azt követő cunami romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indították el.

Gondolom, a geocentrikus elméletnek gyenge pontjaival az antik görögök is tisztában voltak, csak ezek eltörpültek az előnyei mellett. Mellette szólt a látszat, amit a szemükkel láttak, továbbá a bolygók mozgásának sikeres magyarázata.