ÉG ÉS FÖLD – Oldal 5

NASA: UFÓ-kat tudományosan!

„Ha a NASA ugyanazt a módszertani szigort alkalmazza az azonosítatlan rendellenes jelenségek vizsgálatára, mint a lehetséges földönkívüli élet vizsgálatára, akkor abban a helyzetben leszünk, hogy valami újat és érdekeset tudjunk meg, bármi legyen is a végső magyarázat”.

Európa gyönyörű az űrből is

A kép a Sentinel-3 műholddal készült, a Kopernikusz EU, az EU Földmegfigyelési Programjának részeként. Európa felszíni területe 10 millió180 ezer négyzetkilométer, azaz a Föld teljes felszínének (mindössze) két százalékátát, illetve a Föld szárazulatainak 6,8 százalékát fedi le.

Már 2027-ben elérhetjük a másfél fokos felmelegedést!

A gyorsabb felmelegedés fő oka az emberi tevékenység, illetve a formálódó, El Niño nevű éghajlati jelenség, amely melegebb időjárást okozhat. Azt hozzátették, hogy ez valószínűleg csak átmeneti lesz, és az El Niño-hatás végeztével visszaesünk majd 1,5°C alá.

A legészakibb kutatóállomás a Föld leggyorsabban melegedő helye, ahol hétszer gyorsabban emelkedik a hőmérséklet

Carlo Barbante paleoklimatológus, az Ice Memory Foundation alelnöke szerint az olvadó jég eltorzíthatja az elmúlt évek gleccserein található bizonyítékokat: „Olyan ez, mintha vizet öntenénk egy könyvre, és az összes tinta felhígulna, így nem tudjuk elolvasni, mi van ráírva”.

Extrém hőség jöhet idén – visszatérhet az El Niño

„Az El Niño általában globális szintű rekordhőmérsékletekkel jár. Hogy ez 2023-ban vagy 2024-ben jön-e el, még nem tudni, de hogy eljön, az jóval valószínűbb, mint hogy nem.”

Puskás Attila: Vörösiszap a Ligur-tengerben

Mousnier az érdekelt közösségek és kormányok cselekvésképtelenségét vádolja, mivel a nyílt tenger vizének védelmét nem biztosítja nemzetközi jogszabály. Ezért történhetett meg a korzikaiak elkeseredett hajósüllyesztése, ami – egy elhangzott hasonlattal élve – annyi, mintha pofonnal viszonoznánk az ágyúlövést.

Kínai kutatók rengeteg vizet találtak a Hold felszínén üveggyöngyökbe fagyva

Az elraktározott vízkészlet viszonylag könnyen felszabadítható lehet, akár ívóvízként, akár a hidrogént és az oxigént elválasztva a hidrogén rakéta-hajtóanyagként, az oxigén pedig belélegezhető levegőként.

Niederkorn János: A neutrínó

Fermi arra is választ adott, hogy mi történik, amikor a neutrínó az anyaggal kapcsolatba lép. Szerinte a neutrínó behatol a neutronba, kiüt belőle egy elektront, miközben egy proton képződik. A pozitív töltések száma ezzel nagyobbá válik, tehát új vegyi elem képződik.

Ágoston Hugó: Mítosz születik?

Neurotikus korunkban, amelyben az ember annyi rendkívülin ment át, hogy a rendkívülit már inkább elhiszi, mint a valószínűt, az evadációs hajlam újabb zugot találhat, amelyből nem látni a valós gondokat s az igazi örömöket.

A Nápoly-szindróma

Persze a „Nápoly-szindróma” csak egy metafora. Arra utal, hogy az európai, de az egész emberi civilizáció puskaporos hordón ül. A lényeg az, hogy tudatában legyünk a civilizációnk törékenységével és igyekezzünk, amennyire lehet felkészülni például egy áramszolgáltatás-nélküli időszakra is.