Huszár Sándor: Naplólapok 15.

Huszár Sándor: Naplólapok 15.
Azt mondja, a lehető leglelkesebben: apa, ma széttéptük a zsidókat!… Hát megállt bennem az ütő. Édes kislányom, hát hogy beszélhetsz ilyent – mondtam neki, hiszen édesanyád zsidó!... A gyerek kővé meredt, percekig egy szót nem szólt. És aztán, mintha sikoltana: Nem! Nem akarom, hogy zsidó legyen!

Huszár Sándor: Naplólapok 23.

Huszár Sándor: Naplólapok 23.
Hatalomra jutottam ugyanis mint munkásosztály, de az alapvető bajokon nem tudtam segíteni. Védekezésből azt mondtam: nem értem a társadalmi folyamatokat. A nemzetiségem elleni bűnöket azonban nem tudtam ilyen könnyen kitépni magamból.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VIII. (1)

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VIII. (1)
Azt alakítja, hogy ő tulajdonképpen a romániai magyarok érdekeit tartja szem előtt, amikor az ország történelmének és földrajzának oktatását csak román nyelven tudja elképzelni.

Huszár Sándor: Naplólapok 22.

Huszár Sándor: Naplólapok 22.
Liló mosolygott. Talán jól is esett neki az én fiatalos lelkesedésem. Aztán, miután végighallgatott, így szólott: – Dirikém, köszönöm, de nem megyek. Elég öreg vagyok, hogy a tapasztalatomat magának átadjam: nemcsak kezdeni, befejezni is tudni kell a pályát!

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VII.

Ágoston Hugó: Bukaresti élet, képek VII.
A buszban azon a verőfényes reggelen a sofőr mellett ültem, továbbá középen, az ajtóval szemben, leghátul pedig a rúdba kapaszkodva álltam. E három helyről, valamint fentről egy negyedikről – amit nem tudok meghatározni, mert egyszerre volt benn és kinn – mindent jól láttam.

Bukaresti élet, képek – Papp Sándor Zsigmond: Arról, hogy milyen egy előszó

Aki egy várost könnyűszerrel akar megismerni, azt fürkészi, hogyan dolgoznak ott, hogyan szeretnek, és hogyan halnak meg, mondja Camus. Járjanak utána! Keressék meg a vonatkozó bekezdéseket, és találják meg azt a képzeletbeli pontot, határvonalat, ahonnan a város már nem szóbeszéd, nem legenda, nem egy elérhetetlen, mitikus hely.